Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)
1. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Második, befejező közlemény)
HEGYVIDÉKI VÍZTÁROZÓ MEDE ifCÉK 59 még egyenlete snek. E tekintetben esetenkint kell mérlegelni a kérdést az alábbi három szempont figyelembevételével: 1. Milyen méretű a tározó? (Nem abszolút befogadóképesség, hanem a relatív teljesítőképesség szempontjából —- évszakos, éves, többéves, teljes kiegyenlítésű tározó.) 2. Mekkora az üzemvízszükséglet ingadozásának periódusa? 3. Milyen jellegű és mértékű az üzemvízszükséglet ingadozása? Noha általános szabályt felállítani nem lehet, mert hiszen az elsősorban a megkívánt dontosságtól függ, mégis támpontul szolgálhatnak az alábbi elvek. a) Egyenletesnek vehető a fogyasztás minden olyan esetben, ha hullámzásának periódusa kisebb a tározó kiegyerdítése tekintetében jellemző időtartamnál, 2 9 vagy vekegyenlő, és az egy fokkal alacsonyabbrendű időegységekben mutatkozó fogyasztási átlagértékek ingadozása nem nagyobb + 5%-nál (a közepes értékhez viszonyítva). b) Ha a fogyasztás periódusa egy fokkal alacsonyabbrendű, mint a tározót jellemző időtartam, és a fogyasztásnak az elsőrendű periódusnál egy fokkal alacsonyabb időegységben mutatkozó átlagos, tehát másodrendű ingadozása legfeljebb ± 35%. Vizsgálataim szerint mind az a), •mind ab) közelítés révén a végeredményben, azaz a tározótérfogatban mutatkozó legnagyobb hiba, a legkedvezőtlenebb körülmények összejátszása esetében sem nagyobb + 5%-nál. Természetesen ez a megállapítás csak a tárgyalt viszonyokra tekinthető érvényesnek, amint az 54. ábra alapján közvetlenül felismerhető. Legyen például a mértékadó vízszegény esztendőben egy kárpáti vízfolyás hozamának integrálgörbéje a 2 vonal, egy más jellegű (pl. alpesi) folvóé pedig az 1 görbe. Tegyük fel továbbá, hogy a két vízfolyás évi összes hozama éppen egyenlő. Ha az ábrán látható / vonalnak megfelelő fogyasztás helyett közelítésképen egyenletes vízkivételt tételezünk fel, akkor a tározótérszükséglet megállapításában JS hibát követünk el. Ez az abszolút S értékben mindkét esetben azonos hiba a 2 vízfolyás esetében csak 100 — százalékot J S jelent, míg az 1 esetben 100 :—- százalékra rúg, jóllehet a fogyasztás jellege és ingadozása mindkét esetben ugyanaz. Az a) pont nem szorul bővebb magyarázatra. Ab) alatt említett elv megvilágítására szolgáljanak az alábbi példák. Egy teljes kiegyenlítésű tározó esetében a fogyasztás egyenletesnek vehető, ha az évi fogyasztások egyenlőek, és a havi középértékek az évi átlagtól legfeljebb + 35%-ban különböznek. A napi értékeknek lehet jóval nagyobb ingadozásuk is, az már nem befolyásolja észrevehetően a tározótérszükségletet. 54. ábra. A fogyasztás jellegének közelítő felvételéből származó hiba viszonylagos értéke. Figure 54. Relative values of error caused by approximately considered consumption. 2 9 Jellemző, vagy mértékadó időtartamon a II /б. с) fejezetben tett megállapítás értelemben azt a leghosszabb időtartamot értjük, amelyben előfordulható legkisebb vízhos^amösszeg még veszteség nélkül hasznosítható.
