Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)
1. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Második, befejező közlemény)
HEGYVIDÉKI VÍZTÁROZÓ MEDENCÉK 49 I I I—I— m— I— I— I I— m— m— m— i— n— г-т— i О 2 't 6 8 10 12 Kr- 16 18 20 22 2Ь 26 28 30 32 A vizsgált évek összege 49. ábra. Megjegyzés: Az 1918., 1919., 1920., 1921., 1929. és 1940. évi vízhozamok számítása — a hiányos vízállásészlelés miatt — részben vagy teljesen a szomszédos vízfolyások vízrajzi viszonyaiból és csapadékadatokból való következtetéssel történt. Figure 49. Determination of the ideal value of the average mean discharge. Note: Owing to incomplete gage observations discharges of 1918,1919, 1920, 1921, 1929, 1940 were reckoned partly or entirely from hydrographical and precipitation data of the neighbouring streams. A 49. ábra a Tisza terebesfejérpataki szelvényére vonatkozó átlagos középvízhozamok változását tünteti fel, a rendelkezésre álló adatok alapján az 1915—1943. évcsoportban. Az eszményi közép valószínű értéke az ábra szerint 30-50 m a/sec. A fenti megállapításoknak a tározás szempontjából való jelentősége nyilvánvalóvá lesz, mihelyt felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tarozással biztosítható vízhozam határértékéül л fejezet elején megjelölt átlagos középvízhozamon tulajdonképen annak eszményi értékét kell értenünk. Az eszményi középvízhozam rendszerint nem határozható meg kielégítő pontossággal, de még ha ez lehetséges is — miként a Visó kivételesen kedvező esetében láttuk —, akkor -sem tudjuk megállapítani a hozzátartozó tározóteret, mert a 100—150 évre kiterjedő vízhozamintegrálgörbét egy esetben sem ismerjük. Azonban a gyakorlat szempontjából erre nincs is szükség, mert teljesen kielégítő а tározótérszükségletet egy olyan átlagos középvízhozamra kiszámítani, amely csak néhány, mondjuk 5—6 százalékban különbözik az eszményi középértéktől, s ezt a tározóteret lehet az egyenletes és állandó üzemvízfogyasztás tekintetében határértékül elfogadni. A Visó tanulmányozása alapján összeállított fenti kimutatásból látható, hogy a petrovabisztrai szelvényre az eszményi középértéket ilyen mértékben megközelítő átlagos középvízhozam — az évek legkedvezőtlenebb csoportosulása esetében is — már 3 0 éves adatsor о za tból meghatározható. A továbbiakban átlagos középvízhozamon mindig az eszményi értéket ilyen mértékben megközelítő, tehát vele gyakorlatilag egyenértékű középvízhozamot értünk (jelölése: Qk). Ha rövidebb évcsoport átlagos középvízhozamáról lesz szó, amely tehát számottevő mértékben eltérhet az eszményi értéktől, akkor arra külön felhívjuk a figyelmet. 4
