Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

1. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Második, befejező közlemény)

34 MOSONYI EMIL Amint már fentebb említettük, a legkisebb évi középvízhozam egyenletes és állandóhasznosítására szükséges tározótér megállapítása tekintetében mértékadó időszaknak két feltételt kell kielégítenie: a) a vízfolyásra jellemzően vízszegénynek, s b) a legkedvezőtlenebb vízjárásúnak kell lennie. A végből, hogy mindkét feltételt kielégítő időszakot találhassunk, a tapasztalat szerint 30—40 éves időszakot kellene vizsgálni. Erre pedig rendszerint nincs lehetőség, mivel a tárgyalt hegyvidékek legtöbb vízfolyásán csak a legutóbbi néhány év vízhozamviszonyait tudjuk felderíteni. De általában minden 7—9 éves periódus tartalmaz már egy olyan rendkívül vízszegény esztendőt — illetve 12 hónapos időszakot—, amelynek összes vízhozama nem különbözik nagyon a mértékadó időszakétól. A Visón például az elmúlt 43 esztendőben 5 olyan vízszegény 12 hónapos tározási időszak volt, amelynek vízhozamösszege eléggé megegyezik egymással, jóllehet vízhozameloszlásuk a 22. ábra tanúsága szerint igen különböző. Az éves tározó tekintetében mértékadó vízhozamösszeget (legkisebb évi vízmennyiség) a rendelkezésre álló észlelések alapján különbözőképen lehet meghatározni: a) Már említettük, hogy a tározás tekintetében mértékadó időszak összes vízmennyiségét kielégítő pontossággal megadja bármelyik igen vízszegénynek mondható 12 hónapostározási időtartam. Csak az a kérdés, mi az ismertető jele annak, hogy adott esetben az ismert néhányéves rövid periódus valóban tartalmaz-e ilyen vízszegény időszakot, vagy másképen fogalmazva: vájjon az ismert évi vízmennyiségek legkisebbike valóban az előforduló legalacsonyabb értékek közé tartozik-e ? Ez a kérdés a rendszerint hosszabb időszakról rendelkezésre álló meteorológiai adatok alapján eldönthető, minthogy az egyenlő csapadékú száraz esztendők vízhozamösszegei is megközelítik egymást. Minthogy továbbá a beszivárgott csapadéknak a kőzetben való tározása még nem tisztázott időbeli folyamat, azaz nem tudjuk megállapítani, hogy pontosan milyen megelőző időtartam csapadéka folyik le egy meghatározott 12 hónapos időszakban, nem megokolt és így nem is szükséges a csapadéknak a tározási időszakra (tavasztól—tavaszig) eső értékét számítani, hanem elegendő a naptári évek csapadékmagasságát összehasonlítani, amelyek a meteorológiai kiadványokból közvetlenül kivehetők. Ha a vízhozamuk tekintetében ismert évek valamelyikének csapadékmagassága az egyáltalán előfordult legkisebb csapadékmagasságot megközelíti, akkor a szóbanforgó naptári esztendőt követő tározási év a legkisebb vízhozamösszegű időszakok közé sorolható, azaz a legkisebb évi középvízhozam szempontjából mértékadó. Kiválasztva tehát az ismert legkisebb vízhozamú tározási időszakot, és csapadékösszehasonlítás alapján ellenőrizve vízhozam tekintetében tényleg mértékadó voltát, ismertnek tekinthető a mértékadó tározási év vízmennyisége, illetve az éves tározóval mindenkor biztosítható kiegyenlített vízhozam. ß) Az adottságok másik változata az, ha vízrajzi adatokból nem lehet meghatározni 37. ábra. A vízgyűjtőterület átlagos csapadékmagasságának meghatározása. Figure 37. Determination of average precipitation in the drainage area.