Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

2. szám - IV. Dr. Kreybig Lajos: Adatok Magyarország vízviszonyainak rendezéséhez növénytermesztési szempontból

202 DK. KREYBIG LAJOS helytelenül végrehajtva viszont, időszakosan vagy tartósan is, nagy károk okozóivá válhatnak. Ezt a tapasztalatok minden irányban igazolják. Bár mnid, az aszály, mind a vízkárok elleni védekezés elsősorban kultúrtechnikai feladat, megoldásuk csak akkor lehet eredményes, ha a talaj javítási, talaj használati, művelési és trágyázási, tehát szorosan vett növénytermesztési feladatkörökkel teljes összhangban történik. Átütő eredményekre tehát csak akkor számíthatunk, ha a kultúrtechnikai tevékenység a növénytermesztési adottságok figyelembevételével történik, és a gazda is valóban okszerűen végzi termesztési munkálatait. Vízrendezési szempontból a legfontosabb feladatkörök: egyrészt a fölös víz okozta károsodások elleni küzdelem, másrészt pedig az aszálykárok csökkentése. Aszálykárok akkor következnek be, ha a talaj a növények gyökerei által átszőhető talajrétegben nem tartalmaz megfelelő mennyiségű vizet, fejlődése közben nem esik elegendő eső, és a gazda okszerűtlenül használja, műveli és trágyázza földjét. Az első helyzet akkor áll elő, ha az ősz—tavasz közötti időszakban a talajok nem nedvesedtek át kellő mélységig, vagy ha a növényzet kedvezőtlen altalajminőség miatt nem tudja gyökereit elég mélyre fejleszteni. Ilyen esetekben a növényzet a sekély talajréteg vízkészletét tavasszal gyorsan elhasználja, és csak akkor fejlődhetik megfelelően tovább, ha tenyészideje alatt mindenkor megkapja a szükséges csapadékot. Végül előállhatnak aszálykárok akkor is, ha a talaj a vizet olyan erővel köti meg, hogy a növények nem tudják elszívni. Mindezeket a talajadottságokat és tulajdonságokat hazánk különféle talaj-tájegységein nagyon sok helyen a legváltozatosabb variációkban fel lehet találni. A Földtani Intézet által terveim szerint szerkesztett talajismereti térképekből és magyarázóikból az említett talajhibák előfordulása és kiterjedése gyakorlatilag megfelelő pontossággal megállapítható. Ennek részleteit „Talajismeretek hasznosítása a belvízrendezés terén" című munkájában dr. Mados László ismertette (Öntözésügyi Közlemények. 1940. 2. sz.). A fölös víz okozta károsodások a folyóvizek árterületein az árvizek, másutt pedig a felszíni vizek felgyülemlése és talaj vízfeltörések következtében állhatnak elő. Az árvizek okozta károsodások hazánkban, legalább is a legfontosabb folyóvizeink mentén, majdnem megszűntnek tekinthetők, és legfeljebb elemi csapások után tapasztalhatók. Gyakoriak azonban hazánk nagyon sok táján az összegyülemlő felszíni vizek és talajvízfeltörések által okozott belvízkárok. Okaik, mint már említettem, egyrészt a térszín alakulása, másrészt pedig a talaj, vagy termeléstechnikai hibák, tehát erősen függenek a táj térszíni helyzetétől, talajtulajdonságaitól, növénytermesztési viszonyaitól, különösen pedig az ember termesztési tevékenységének módjaitól. A fölös víz okozta károsodások több irányban érvényesülhetnek. A káros vizek lemossák a lejtős területekről a tápanyagokban gazdag talajfelszínt, árkokat szakítanak, a termőföldet a mélyebben fekvő területeken eliszapolják, vagy túlságosan nagy mennyiségben beszivárogva, a talajt vízzel telítik, a levegőt belőle kiszorítják és ennek következtében a kultúrnövények fejlődését és a talaj életműködését károsan befolyásolják, sőt nagy területeken közvetlen vízáradást is okozhatnak. Ezeket a károsodásokat ármentesítéssel, lecsapolással, tehát a belvizek elvezetésével, a talaj vízgazdálkodási tulajdonságainak megjavításával, továbbá okszerű talajműveléssel és használattal tudjuk ellensúlyozni. Jóminőségű talajokon, ha nincsen az altalajban közel a felszínhez vizetzáró talajréteg, és a talajvíz szintje elegendő mélyen van, fölös vízfelgyülemlés csak egészen rendkívüli körülmények között állhat elő. Ilyen körülmények állottak fenn pl. az 1941-ik évben, amikor a békés—•csanádi löszhát legjobb talajminőségű tájegységén a fakadó vizek a rendellenesen nagy csapadékmennyiségekkel együtt sok helyen tartós vízborítást és ezzel érzékeny károkat okoztak.