Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)
2. szám - III. Hock Károly: Vízerőink gazdaságossága
200 HOCK KÁROLY hadikiadását, az összes résztvevő nemzeteknek pedig csak néhány órai hadikiadásait fedezte volna. Ha a szóbanforgó vízerőmüvek megépítését 20 év alatt hajtjuk végre, akkor e célra évi 80 millió forint szükséges, amely összeg csupán 0,2%-a Magyarország 1937. évi nemzeti jövedelmének. 1 milliárd kWó 7000 kalóriával számítva évi 7 billió kalória energiát jelent. Ez megfelel évi 14 millió métermázsa 5000 kalóriás szénnek. Ennek a számnak mérlegelésénél figyelembe kell venni a IV. táblázatban foglalt adatokat. IV. TÁBLÁZAT. - TABLE IV. Magyarország energiamérlegének főbb eredményei. 10 Major results of Hungary's balance of energy. Év Year Termelés — Production Hiány összesen Deficiency total Év Year Kőszén Bituminous Coal Barnaszén és lignit Black Lignite and Brown Lignite Koksz Coke Tűzifa és faszén Wood and Charcoal Ásványolaj és termékei Stone oil and by-products Vízerő Water power összesen Total Hiány összesen Deficiency total Év Year 10" kalória — 10" kilocalories 1920 16,65 2.80 0,04 19.49 9,86 1926 15,06 17,44 — 4,03 — 0,04 26,57 17,70 1928 5,06 21,42 — 4,04 — 0,04 30,56 19,14 1940 7,85 39,75 11,91 2,56 0,22 62,47 7,17 A Magyarországon vízerőből gazdaságosan termelhető energiamennyiség az 1920., 1926., 1928., 1940. évi összes energiatermelésnek 36, 26, 23, illetve 11%-a, ugyanezen évek energiahiányának pedig 71, 40, 37, illetve 98%-a. Mivel Magyarország energiaellátási helyzete az 1940-es helyzethez képest -—- az átmeneti nehézségektől eltekintve —, javult, azt a végkövetkeztetést vonom le, hogy a gazdaságos vízerőmüvek kiépítése lehetővé teszi Magyarország energiaellátási hiányának teljes kiküszöbölését. Az energiahiány teljes pótlásán kívül igen nagy jelentőségű még az, hogy a vízerőmüvek megszüntetnék az elektromos energiatermelés mai egyoldalúságát. Az egyoldalúan szénre támaszkodó elektromos energiatermelés ugyanis súlyosan veszélyezteti az áramellátás biztonságát, mert a széntermelés bármilyen kiesésekor (pl. háborús szállítási zavarok) nincs semmi tartalék. 1 1 Ez a két körülmény — energiahiányunk mennyiségi kiküszöbölése és az elektromos áramellátás biztonságának fokozása —, olyan számmal nehezen kifejezhető előnyt jelentene, amelyek fenti számításaink realitását növelik. A végeredmény összefoglalva tehát a következő: Magyarországon évi 7,3 milliárd kWó fejlesztésére van fizikailag lehetőség, amiből ma műszakilag évi 2 milliárd kWó használható ki; ebből a mennyiségből pedig az elkövetkező 15—-20 év alatt mintegy évi 1 milliárd kWó kihasználása lesz gazdaságos. Az ország energiagazdálkodásának tervszerű felépítésénél tehát a vízerők kiépítését is mindenképen figyelembe kell venni. A vízerőkérdés gondos és részlete.s tanulmányozását folytatni kell, és nagyvonalúan meg kell kezdeni az egyes vízerőművek végleges terveinek elkészítését. 1 0 Dr. Nyul Gyula: Tüzelőszergazdaságunk. A magyar gazdasági élet műszaki teendői című műből, MMésËE, Budapest, 1942. Dr. Klár János: A magyar energiagazdálkodás közgazdasági jelentősége. Budapest, 1946. 1 1 Gregor Aladár: Teendők villamos energiaellátásunk újjászervezése terén. Elektrotechnika. 1947. 3. sz.
