Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

2. szám - III. Hock Károly: Vízerőink gazdaságossága

VÍZERŐ INK GAZDASÁGOSSÁGA 191 I. TÁBLÁZAT. - TABLE I. Tiszai vízerőmű jellemző adatai. Characteristic data of the Tisza project in case of different degree of development. 1 2 3 4 5 6. 7 8 A kiépítés mértéke Degree of development. Discharge capacity of the turbines m

3lsec A vízerőmű teljes költsége Total costs of the hydroelectric plant 2-ből a gépi berendezésre jut Out of 2. for machinery Kamat és törlesztés (2-nek 5%-a) Interest and annuity (5»/o of 2) Fenntartás, üzem, felújítás és regie (3-ból) Maintenance, renewal, and operation costs (from 3

) Évi költség összesen (4 + 5) Annual costs, total (4 + Ő) Évente nyerhető energia öntözés esetén millió kWó Producable annual energy with regard to water required by irrigation in millions of kWh Egységár fill/kWó (в : 7) Unit cost : fillér! kWh A kiépítés mértéke Degree of development. Discharge capacity of the turbines m

3lsec millió forint — in millions of Forint Évente nyerhető energia öntözés esetén millió kWó Producable annual energy with regard to water required by irrigation in millions of kWh Egységár fill/kWó (в : 7) Unit cost : fillér! kWh 100 22,4 15,2 1,12 9% = 1,368 2,488 11,5 20,8 200 42,6 28,9 2,13 .S'% = 2,3)2 4,442 26,5 16,7 300 60,5 41,1 3,025 7% = 2,877 5,902 42,5 13,9 400 78,4 53,3 3,92 7% = 3,731 7,651 55,0 13,9 500 96,3 65,5 4,815 в% 4* 3,93 8,745 63,5 13,8 600 114,2 77,7 5,71 6% = 4.662 10,372 69,0 15,0 700 132,1 89,9 6,605 6% = 5,394 11,999 73,5 16,3 1.300 239,5 163,1 11,975 6% = 9,786 21,761 78,0 28,0 felelne meg, és így dr. Mosonyi Emil ezt az értéket vette figyelembe mint műszakilag kihasználható kiépítést, és mivel az általam az adott példában gazdaságosnak talált 500, illetve 600 m

3-es kiépítéssel évente nyerhető energia (63,5, illetve 69 millió kWó) 88, ill 95 százaléka a 700 m

3-es kiépítésnek megfelelő 73,5 millió kWó évi energiának, az adott példával kapcsolatban azt az eredményt állapítom meg, hogy a műszakilag kihasználhatónak vett évi energia 90%-a egyúttal gazdaságosan is állítható elő. Teljesen hasonló az eset a többi tiszai vízlépcsőnél is. Természetesen ezek a kedvező eredmények a szélsőséges víz járású Tiszán csak azáltal érhetők el, hogy a duzzasztómű és hajózsilip, valamint a folyamszabályozási művek teljes költsége és fenntartása az öntözés, illetve hajózás számlájára van írva. Ez azonban tökéletesen megokolható, mert a Tisza csatornázására akkor is szükség van, és az akkor is gazdaságos, ha a vízerőműveket egyáltalán nem építjük meg. Ennek meg okolására megemlítem, hogy Békésszenlandrásnál az öntözés és hajózás érdekében léte sített duzzasztóműhöz egyáltalán nem épült vízerőmű. B) Dunai vízerőmű adatai. A Duna vízierejének kihasználása egészen más jellegű, mint a Tiszáé. A Duna vízjárása vízerőtermelésre sokkal alkalmasabb, mert az árvíz és a kisvíz aránya lényegesen kedvezőbb. Viszont a hajózás érdekei a Dunán nem követelik a folyó csatornázását, és így a duzzasztómű é3 a hajózsilipek költsége a Dunán a vízienergiatermelést terheli. Van ugyan a Dunának egy szakasza -—• a pozsony—gönyüi szakasz —, amelyiken nagy szükség volna a hajózás érdekében a duzzasztásra, de egyéb szempontokból itt a legkevésbbé alkalmasak a viszonyok a duzzasztógát létesíté-ére. Ezen a helyen ugyanis az altalajviszonyok rendkívül kedvezőtlenek az építésre, és előreláthatóan nagy elszívárgási veszteségek is lennének. Ezenfelül a hordalékmozgás kérdése itt a legnehezebb, és így egyelőre nem látjuk célszerűnek ezen a szakaszon a Dunában vízlépcső létesítését. Egyébként