Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

2. szám - III. Hock Károly: Vízerőink gazdaságossága

VlZERÖINK GAZDASÁGOSSÁGA. Irta: HOCK KÁROLY. D. C. 620.92 (439.1) A Vizeröügyi Hivatal megállapítása szerint Magyarország elméleti vízerőkészlete kereken 1 millió kW, illetve évi 7,300 millió kWóra.

1 Ebből a lehetőségből a mai műszaki fejlettség mellett mintegy évi 2.000 millió kWóra energia nyerhető. Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország mai területén az elektromos energiatermelés most alig évi 1.700 millió kWórára tehető, akkor világosan láthatjuk, hogy hazánk vízerőkészlete aránylag jelentős, és teljesen tévesek azok a közlések, amelyek szerint a trianoni területen szóbajöhető mennyiségű vízerőlehetőség nem maradt. Még az is túlzás, ha azt állítják, hogy Magyarországon kevés vízerőlehetőség van. Dr. Mosonyi Emil, vízerőlehetőségeinket a többi államok vízerőkészletével összehasonlítva, arra az eredményre jutott, hogy Magyarország fajlagos elméleti vízerőkészlete másfélszer annyi, mint a Föld vízerőkészletének átlaga.

2 Az eddigi tanídmányok nem adtak azonban választ arra a kérdésre, hogy ennek a jelentős vízerőkészletnek mekkora része használható ki gazdaságosan. Bizonyos mértékig szerepelt ugyan ezeknek a tanulmányoknak összeállításánál a gazdaságosság is-. Például az az állítás, hogy a folyóink árvízében lévő vízerőlehetőség műszakilag nem hasznosítható, mert az árvizek alkalmával a duzzasztást meg kell szüntetni és így a vízlépcső is megszűnik, tulajdonképen úgy értendő, hogy a folyók árvizében lévő vízerőlehetőséget nem lehet gazdaságosan kihasználni. Ha a költségek egyáltalán nem számítanának, nyilvánvalóan lehetne módot találni a duzzasztás megszűnése után is a vízierő kihasználására (pl. vízikerekek). A gazdaságosság kérdése elrejtve szerepel a tanulmányokban akkor is, amikor csak a 182 napos tartósságú víztömegre való kiépítést veszik figyelembe, mert műszakilag nyilván lehetséges a kisebb gyakoriságú vízmennyiség kihasználása is. Mindenesetre azzal, hogy a tanulmányokban a nyilvánvalóan gazdaságtalan kihasználások eleve nincsenek figyelembe véve, még nem kaptunk pozitív választ arra a kérdésre, hogy Magyarország mai területén vízerőből évente mennyi energia nyerhető gazdaságosan. Dr. Mosonyi Emil vizsgálódásaihoz csatlakozva, és azoknak kiegészítéséül az alábbiakban megkísérlem vizsgálni, hogy az általa kimutatott vízerőkészletből mennyi használható ki gazdaságosan. Természetesen ennek a mennyiségnek a megállapítása akkor, amikor a vízerőtelepeknek nemcsak a tervei hiányoznak, hanem még azt sem tudjuk, hogy hol lesznek, nyilvánvalóan nem egyszerű. Semmiképen sem érhető el, hogy teljesen végleges és vitathatatlan végeredményhez jussak, annál is kevésbbé, mert a tervek hiányán kívül 1 Lásd dr. Mosonyi Emil cikkét ugyanebben a füzetben. 2 Mosonyi Emil: Az elméleti vízerőkészlet értelmezése stb. Magyar Technika, 1946. 2. sz. — Mosonyi Emil: Magyarország elméleti vízerőkészlete. Magyar Technika, 1946. 5. sz. — Mosonyi Emil: Magyarország vízerőkészlete. Magyar Technika, 1946. 6. sz.