Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)
2. szám - II. Dr. Mosonyi Emil: Magyarország vizeiről
184 DB . MOSONYI EMIL 5. Magyarország kiépített vízerői. Meglévő vízerőműveink villamosenergia-termelésünknek legfeljebb 2%-át fedezik és így energiagazdaságunkban jelenleg még nem tölt be számottevő szerepet a vízerőhasznosítás. összes vízerőműveink kiépített teljesítménye mintegy 16.000 kW, aminek megközelítőleg felére rúg a mechanikai energiát közvetlenül hasznosító malmok együttes teljesítménye. Figyelemreméltó mennyiségű villamosenergiát csupán a nagyobb erőművek termelnek. Tájékoztatásul a IV. táblázatban megadom a 100 kW-nál nagyobb teljesítőképességű vízerőműveink fontosabb adatait. IV. TÁBLÁZAT. - TABLE IV. Magyarország 100 kW-nál nagyobb teljesítményű vízerőművei. Hydro-power plants in Hungary. (Capacity > 100 к W.J Sorszám No. Vízerőmű Hydroelectric plant Vízfolyás Fiver Turbinák száma és típusa Number and type of turbines Beépített teljesítmény kW Installed capacity kW Engedélyezett vízhozam m 3/sec Licensed discharge m 3/sec Hasznos esés (maximum) m Maximum head m Átlagos évi energiatermelés millió kWó Average annualpower production million kWh-s 1. Kesznyéten (Tiszalúc) . . . Hernád 2 Kaplan 4700 22,3 13,8 20,0 2. Ikervár Rába 5 Francis 1470 22,0 8,0 6,0 3. Tass Soroksári 22,0 8,0 6,0 Dunaág 2 Propeller 650 40,0 3,8 4,5 4. Gibárt Hernád 2 Francis 590 22,0 4,2 2,5 5. Felsődobsza . . Hernád 3 Francis 510 20,0 3,5 2,5 6. Szentgotthárd Rába 2 Francis 270 6,7 4,5 0,5 7. Csörötnek . . . Rába 2 Francis 170 5,3 2,5 0,3 A vízerőműveinken termelt villamosenergia évi mennyisége az esztendő vízrajzi jellege szerint 30 és 40 millió kWó között változik és középértékben 35 millió kWó-ra tehetői 6. Magyarország vízerői a világstatisztika tükrében. Az U. S. Geological Survey 1921-ben összefoglaló kimutatást készített a Föld elméleti (az angolszász nomenklatura szerint potenciális) kisvízerőkészletéről (T 9 5), majd ezt 1930—31-ben felülvizsgálták és kiegészítették. Ezeket az adatokat H. K. Barrows nyomán az V. táblázatban közlöm. A vízerőhasznosítás szempontjából fontos átlagos elméleti vízerőkészletet és a hidraulikusan ténylegesen termelt villamosenergiára vonatkozó adatokat pedig részben Nyeszteruk orosz kutató 1946-ban megjelent munkájából,® részben saját adatgyűjtésemből állítottam össze. Nyeszteruk a nemzetközi statisztikák által nyilvántartott elméleti kisvízerőkészletből 2,5-es szorzószámmal javasolja közelítőleg meghatározni az átlagos vízerőkészletet (7' 5 0-et). A hasznosítható átlagos vízerőkészlet megbecsülésére pedig a T h = 0,56 X T 5 0 6 Nyeszteruk: A Föld vízerői. Moszkva, 1946.
