Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)
2. szám - II. Dr. Mosonyi Emil: Magyarország vizeiről
180 D B. MOSONYI EMIL és az előfordult legalacsonyabb vízállásnak különbségeként adtam meg. (1921. évi LKV.) A 6. ábra a termelhető évi energiamennyiség átlagos értékét két változónak, a kiépítés mértékének ёз a vízlépcsőnek a függvényében szemlélteti. A Tisza esetében már határozottabb állásfoglalást lehet tenni az energiatermelés tekintetében, minthogy a Tisza-csatornázás tervezésével kapcsolatban a Vízerőügyi és Folyócsatornázási Hivatal igen alapos vízrajzi vizsgálatokat végzeLt. Még nincsen véglegesen eldöntve, hogy a Tisza magyar szakaszának csatornázására a 3 vagy 4 lépcsős megoldás bizonyul-e jobbnak, de a két változat között az energiatermelés tekintetében nincs számottevő különbség. Az eddig részletesebben vizsgált 4 lépcsős változat esetében a négy duzzasztómű — Tiszalök, Tiszafüred, Szolnok, Szeged — mellé telepítendő vízerőműveken 6. ábra. A Dunán Paksnál létesíthető vízerőmű évi energiatermelése különböző kiépítési vízmennyiség és vízlépcső esetén. Fig. 6. Annual energy production of the hydroelectric plant planned on the Danube at Paks, as a function of the degree of development and the useful head. az átlagosan termelhető évi energiamennyiség összesen 210 millió kWó, amiből a saját fogyasztásból és az öntözővízfogyasztásból származó veszteségek levonása miatt mintegy 190 millió kWó hálózatba táplálható villamosenergiával számolhatunk. A legalsó vízlépcsőt a jugoszláv határ és a Maros torkolat közé kell helyezni, hogy a Maros jelentékeny vízhozamát is hasznosíthassuk. Ennek a vízerőműnek teljesítőképességi ábráját 6,75 m-es vízlépcső esetében a 7. ábra mutatja be, amely az 5. ábrához hasonló módon készült. E szerint a szegedi vízerőmű az 50%-os tartósságú vízhozamhoz közeleső 600 m 3/sec-ra való kiépítés esetében 76 millió kWó-t termelhetne. Ha az öntözési időszakokban várható vízelvonást figyelembe vesszük, a fenti nyers értéket mintegy átlagosan évi 4—5 millió kWó-val csökkenteni kell. (Az energiatermelésben bekövetkező csökkenés nem arányos az elvont vízhozam mennyiségével, hanem kisebb nála, mert kisebb vízhozamhoz alacsonyabb alvízszint és egyúttal nagyobb vízlépcső tartozik, s ezáltal az energiatermelésben bizonyos mértékű kiegyenlítődés következik be.) A 8. ábra a szegedi vízerőmű által termelhető átlagos évi energiamennyiséget adja meg a kiépítés mértékének és a vízlépcső magasságának függvényében. Ha a vízlépcsőt csökkentjük, akkor a 8. ábrán látható alsóbb vagy közbeeső magasságok esetében interpolált görbék adják meg a kiépítés és a termelhető energia összefüggését. A vízlépcső
