Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

2. szám - I. Iványi Bertalan: A Tisza kisvízi szabályozása

150 IVÁNYI BERTALAN Kedvezőknek azokat az inflexiókat tekintjük, amelyekben a hajózáshoz szükséges vízmélység mindenkor — kisvízállás idején is — megvan. Az ilyen inflexióban a meder nem széles, de Fargue szabályát — hogy az inflexióban a meder szűkebb legyen, mint a kanyarulatokban — a középső Tisza természetes alakulatain felfe­dezni nem lehet. A kisvíz szintjében mért mederszélesség a természetes állapotban lévő, de hajózási szem­pontból kifogástalan inflexiókban nagyobb, mint a csatlakozó kanya­rulatokban, a 'partok szintjében azon­ban már rendszerint a kanyarula­tokban fekvő meder a szélesebb, mint az inflexió medre. De az utóbbi megállapítás sem általános érvényű, mert ismerünk helyeket , ahol a meder a partok szintjében mérve is sokkal keskenyebb a kanyarulatokban, mint az átmeneti szakaszokon. Természetes folyómed­reken, különösen az olyan mélyen beágyazott és élénk görbületű kanyarulatokban gazdag folyón, mint amilyen a Tisza, gyakorlati­lag nem lehet a meder szélessége alapján összehasonlítani a kanyaru­latban fekvő és az átmeneti szaka­szok medrét, mert a kétféle meder alakja egészen más, és a szélesség­gel kielégítően nem jellemezhető. Ezt az 5. ábrán feltüntetett átmeneti és kanyarulati tiszai keresztmetszetek jól szemléltetik. Foglalkozhatunk ugyan különböző vízállásoknak megfelelő vízszintszélességek összehasonlításával, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a mederméretek, és így a széles­ségek is, függvényei nemcsak a vízmennyiségnek, esésnek és súr­lódásnak, hanem az örvénylésnek is. Az örvénylés a kanyarulatokban igen jelentős, és miatta a ned­vesített keresztmetszetnek változó nagyságú, de sokszor nagyon szá­mottevő része nem vesz részt a vízemésztésben. Ennek az örvénylő vízmozgásnak, és talán a megnöve­kedett helyi esésnek tudható be az is, hogy ellenálló partok, de jól kimosható fenékanyag esetében a folyó medre élénk görbületű kanya­rulatokban is szélességben gyakran összeszorul (lásd a 4. ábra helyszín­200 m. 6. ábra. Átmenetben, ill. kanyarulatban felvett medernyilvántartási szelvények a Közép-Tiszáról (234,6, "222,2 és 211,8 folyókra). A kisvíz, ill. a telt meder szintjében mért szélességek egymásközti arányában nem tapasztalható szabályszerűség. Fig. 5. Profiles of crossings and bends of the middle section of the Tisza. In the proportions of the river's width measured, at low water level and at bank-full level, no regularity has been observed. 90 m. 6. ábra. Jól kimosható fenékanyag esetén kanya­rulatban nem szélesedik ki a kisvízi meder (342,6 folyókm). Fig. 0. If the subsoil is easy erodible, the low water river bed does not widen even in a bend.

Next

/
Oldalképek
Tartalom