Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)
1. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Második, befejező közlemény)
HEGYVIDÉKI VÍZTÁROZÓ MEDENCÉK 15 folyt le, az 1942. év nyara és ősze a vizsgált hegyvidékeken igen száraz volt, a rákövetkező tél pedig annyira hideg, hogy a vízhozamok idősora ez alatt az időszak alatt is általában csökkenő irányzatot követett. így az említett időszak vízhozameloszlása több megfigyelt vízgyűjtőterületen az éves tározó tekintetében mértékadónak tekinthető. A mértékadó időszak kiválasztását természetesen csak az a körülmény tette lehetővé, illetőleg megbízhatóvá, hogy Kárpátalja és Észak-Erdély területén van néhány olyan vízmérceállomás is, amelynek vízállásadatai és (a mederváltozások figyelembevételével szerkesztett) vízhozamgörbéi alapján többéves periódusok vízhozamviszonyai kielégítő pontossággal megállapíthatók voltak. Az V. táblázat tartalmazza azokat a szelvényeket (vízmérceállomásokat) és időszakokat, amelyekre vonatkozóan a VlZIERŐÜGYI HIVATAL.a vízhozamok idősorát meghatározta, egyfelől teljesen vízrajzi, másfelől vegyesen vízrajzi és meteorológiai adatok alapján. Ez a feldolgozott vízrajzi anyag volt a további vizsgálatok alapja. V. TÁBLÁZAT. TABLE V A vízhozamok időVízgyűjtőterület sora ismeretes az Vízfolyás Szelvény Vízgyűjtőterület alábbi időszakokStream Station Drainage area ban km 2 Hydrograph is known in the below periods Tisza Terebe sfe j érpatak 1.192 1913-1943 Visó Petrovabisztra 1.542 1902-1943 Tarac Dombó 757 1924—1943 Talabor Bolcárja 438 1929-1943 Nagyág Alsóbisztra 895 1940 Tisza Tiszaújlak 9.311 1933—1942 üng Perecseny 1.786 1904-1943 Lyuta Csernoholova 167 1926—1943 Tisza Tokaj 49.083 1901-1943 Bisztra Feketeerdő 38 1942—1943 Sebes-Körös Csúcsa 817 1940—1942 Sebes-Körös Jádvölgy 1.156 1942-1943 Szamos Apahida 1.870 1943 Maros Palotailva .1.732 1941 — 1943 Görgénv Alsófancsal 236 1941 — 1943 Olt Málnásfürdő 1.455 1941 — 1943 Békás Márk-villa 41 1941-1943 A karakterisztikus integrálgörbe. A tározótérszükséglet elméleti meghatározására alkalmas eljáráshoz úgy jutunk, ha találunk egy olyan matematikailag kifejezhető görbét, amely a tarozás tekintetében feltételezhető legkedvezőtlenebb vízhozamintegrált közelíti meg, azaz a tényleges vízhozaméioszlásokból számítható integrálgörbéknek mintegy felső burkoló-görbéje. Vizsgálataim, és a későbbiekben közölt számos gyakorlati példa tanúsága szerint (23—35. ábra) a keresett elméleti vízhozamintegrálgörbét—vagyis a mértékadó burkológörbét — kapjuk eredményül akkor, ha a tározási év legkedvezőtlenebb vízhozameloszlását (a vízhozamok idősorát) egy hatodfokú parabola szerint csökkenőnek tételezzük fel (19. ábra). Ha a vízhozamot a t' — 0, azaz a t = T időpontban (fo-nak nevezzük, akkor a fenti definíció értelmében: (22) q = q 0 + ct' 6