Vízügyi Közlemények, 1948 (30. évfolyam)

2. szám - I. Iványi Bertalan: A Tisza kisvízi szabályozása

134 IVÁNYI BERTÁI,

ЛХ támaszkodtam, és három—-négy gázlónak megkezdett, de még teljesen be nem fejezett rendezése állott mögöttem. Később, 1931-ben, a Magyar Mérnök és Építész-Egylet vízépítési szakosztályában tartottam előadást e kérdésről. Akkor már sok munkáról és eredményről számolhattam be. Előadásom anyaga azonban írásban nem jelent meg. Ez okból, és mert eddig már mintegy ötven a száma azoknak a gázlóknak, amelyeknek szabályozásán dolgoznom, a munkában irányítóan közreműködnöm, vagy a szabályozási tervezet megállapításába befolynom módomban állt, — úgy vélem megokolt, hogy a Tisza kisvízi szabályozását éppen én ismertessem, hogy beszámoljak az eddigi munkákról, előadjam megállapításaimat, és rámutathassak a még hátralévő feladatokra. De kötelességemnek is vélem, hogy e kérdésről mind azt megírjam, ami számottarthat folyószabályozással foglalkozó mérnökeink érdeklődésére, annál is inkább, mert jelentékeny munka van még hátra. Szükséges az eddigi tapasztalatok megismerése, hogy hasznosítani lehessen őket, vagy hogy el lehessen kerülni a jövőben egyes hibákat, amelyek a régi tapasztalatok ismerete nélkül újabb munkálatoknál is bekövetkezhetnének, mint ahogyan hibák vagy hiányosságok az eddig végzett munkálatok során is adódhattak. De a már végrehajtott szabályozási munkálatok eredményeinek a megtartása is kívánatossá teszi, hogy közismertek legyenek azok a körülmények, amelyek a szabályozási munkák során világossá váltak. Ebből a néhány sorból is kitűnhetik, hogy 1947-ben, — vagyis a Tisza-csatornázás gondolatának felvetése és tervezésének napirendre tűzése után sem felesleges a kisvízi szabályozás ismertetése. Hogy miért nem, azt módomban lesz még később kifejtenem. A kisvízi szabályozás tekintetében a szolnok—szegedi szakaszon,

1 ahol a legintenzívebb volt eddig a tevékenység, terjedelemre és az eddig elvégzett munkálatok arányához képest már kevés a javítani való, de a kisvízi hajóút további javíthatóságának mérve is csekély. Szolnok és Tiszafüred között is készen van már a munka zöme. Ds itt az eredmény még jóval hiányosabb, mint Szolnok alatt, mert néhány nagyobb gázló megjavításának munkája a második világháború alatt félbemaradt és az ezeken a munkahelyeken megindult mederátalakulás még nem felel meg a végleges szabályozási céloknak. Több rövidebb és viszonylagosan kedvezőbb vízmélységű gázló megjavítása nem is volt még megkezdhető ezen a szakaszon. A Tiszafüredtől Tokajig terjedő felsőbb Tiszaszakasz két lényegesen eltérő jellegű részre tagozódik, éspedig a Sajó torkolata alatti nagyobbesésű homokos-kavicshordalékú szakaszra, és a Sajótorok feletti kisesésű, csak homokot és iszapot szállító részre. A gázlók rendezése mindkét részen megindult, éspedig egyaránt felülről lefelé tartó sorrendben. A Sajótorok felett azért ilyen a sorrend, hogy a szabályozási és partvédelmi munkákhoz szükséges kőanyagot a tokaji kőbányákból kisvíz idején is minél hamarabb és mind hoszszabb é-i hosszabb vonalra lehessen szállítani. Ezen a szakaszon a legsekélyebb vizű gázlók a közvetlenül Tokaj alatti 12 kilométeren voltak. Ezeket a gázlókat sikerült már lényegesen megjavítani. Hátra van még tovább lefelé a Sajótorokig egyelőre négy—öt ismert és megjavításra szóbajövő gázló rendezése, de ezeken már kedvezőbb a vízmélység, mint volt az említett, már szabályozás alá vont felsőbb gázlókon. A Sajó torkolata alatti Tiszaszakasz jelenti nagyobb esé:énél, homokos-kavics hordalékánál és ezzel összefüggésben elszélesedett medrénél fogva a legnehezebb feladatot a Tisza kisvízi szabályozásának keretében. (A Tokaj feletti nagyobbesésű és kevesebb vizű folyó ré -izleteke t természetesen figyelmen kívül hagyva.) A Sajó torkolata alatt, szintén lefelé haladóan, a két legfelső és egyben a legsekélyebb vizű gázlószakasz szabályozása történt már meg, de kiegészítő munkákra e két gázló szabályozási műveinél is szükség van még. Megkezdődött — de éppen csak megkezdődött — harmadiknak a 4-5—5 km hosszú sekélyvizű palkonyai Tiszaszakasz szabályozása is. A helyzet itt tehát az, hogy a Palkonyától lefelé Tiszafüredig terjedő 53 km hosszú folyó1 Hazai olvasóink kényelmére és a külföldiek tájékoztatására az 1. ós 2. ábrán összefoglaltam a Tisza legfontosabb vízrajzi adatait. (A szerkesztő.)