Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)
1-4. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Első közlemény)
HEGYVIDÉKI VÍZTÁROZÓ MEDENCÉK 95 vízállások vízszínvonala határozza meg. 2 0 A fentiek értelmében a q x — Ф (l) és a q x + q 2 = = Ф (l) + konst. vízhozamokhoz tartozó i\ és í\ vízfelszínek az összetartozó vízállások hosszszelvényéből, a közbenső vízmérceszelvények közepes vízhozamgörbéinek felhasználásával állapíthatók meg. A t ározóból lebocsátott q 2 vízhozam vesztesége tehát: ,18, ' í-eíí^a v ' 8-64 • 10 5 q 2 A fent ismertetett eljárás természetesen nem egészen szabatos, mert hiszen a párolgási veszteség következtében a q 2 vízhozam sem állandó — hanem csökkenő —, tehát az F г vízfelszín és ezzel együtt a párolgás valóságos értéke a számítottnál kisebb. A számítást tehát meg kellene ismételni a közelítőleg Ю0 -L§ Я* = ?! L 100 lineáris összefüggés szerint csökkenő q^ vízhozamnövekmény figyelembevételével. Az ebből kiadódó i)' veszteség viszont kisebb a ténylegesnél. Az eljárást ismételve, a ii veszteségeknek két olyan sorához jutunk, amelyek közrefogják a keresett helyes értéket: 8 > 8„ > 8 m i 8 t n > S t 0 8 ö,„ S„ + í <8 t A párolgás viszonylag kisebb mértékére való tekintetlel az ilyen módon való fokozatos közelítés általában elhagyható, és az első érték vehető figyelembe. A vázolt eljárás alkalmazására inkább a nagyobbmértékű szivárgási veszteség pontosabb meghatározása érdekében kerülhet sor. 2. A második és egyben jelentékenyebb veszteség az elszivárgás. Azonban erre is vonatkozik az az elvi megállapítás, hogy a tározóból lebocsátott vízmennyiségből a vízkivétel szelvényében csak az eredeti természetes és a megnövekedett vízhozamokhoz tartozó veszteségek különbsége hiányzik. A szivárgási veszteség kérdését E. GROH nyomán — ugyancsak a 15. ábrával kapcsolatosan — az alábbi módon világíthatjuk meg: 2 1 Az A —A metszet 1 fm hosszában a szivárgási veszteség: q s (m 3/sec . m) = y v x . A v x szivárgási sebesség a DARCY-féle törvény értelmében tehát , dy V = — к —-, dx j dy ?s = ку— . dx E differenciálegyenlet megoldásában az állandót az Ъ , „ , X = — es y = H -j- h 2 értékpárból meghatározva, a k[(H + h) *- y*} q s = 2x — b S u Errevonatkozólag részletesen tájékoztatnak a Tisza tokaji szakaszára végzett tanulmányok, amelyeket az Öntözésügyi Hivatal 1941. évi jelentése ismertet (16 — 27. oldal). 2 1 E. GROH : Wasser, zuerst notwendigster Rohstoff oder Energie- und BejörderungsträgerT Wasserkraft und Wasserwirtschaft, 1937. évf. 157. old.
