Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - II. Mosonyi Emil: Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése. (Első közlemény)

HEGYVIDÉKI VÍZTÁROZÓ MEDENCÉK 65 legalább 80—90 százaléka. A VÍZERÖÜGYI HIVATAL újabb mérései szerint a vízhozam egy napon belüli ingadozásai a száraz időszakokban a Talabor-folyón, a bolcárjai vízmérce szelvényben: 1. nyári kisvizek esetében a legnagyobb vízhozamcsökkenés a napi csúcsértékhez viszonyítva mintegy 12%; 2. téli kisvizek esetében pedig 15—20%. Ha a fogyasztás ingadozása nagymértékű, akkor hozzáképest a fentemlített kisebb vízhozamingadozás elhanyagolható, s a napi vízhozameloszlás a gyakorlatban egyenletesnek vehető. (?) А = Г56 h in A vizsgálatba a Nagyvárad —Szatmárnémeti—Huszt—Ungvár törtvonal és a régi magyar országhatár közötti terület csapadékmérő állomásait vontam be, du az itt működött 212 állomás közül. — az átlagos értékek megbízhatósága érdekében, — csak azt a 125 állomást vettem figyelembe, amelyek 15 vagy annál több éven át észleltek. További 4 állomást valószínű durva észlelési hiba miatt kellett kihagynom a feldolgozásból. A felhasznált 121 állomás adatait a csatolt II. táblázat tartalmazza. A táblázatból látható, hogy a viszonyszám ingadozása általában nem nagymértékű, s a szélső értékei:1'12 és 2'21. Igazolnunk kell még, hogy ez a viszonyszám, valóban az egész vizsgált területre állandónak tekinthető, továbbá, hogy nem változik a tenyerszínt feletti magassággal. A fent körülA vízhozamnak csapadékadatokból való meghatározása már sokkal bonyolultabb és egyben kevésbbé megbízható eljárás. Csapadékadatokból — a természetes tározás és késleltetés miatt — csak hosszabb időszak vízhozamösszegére lehet következtetni. Az e tanulmányban vizsgált területek — Kárpátalja és Észak-Erdély — csapadékeloszlására jellemző a Meteorológiai Intézet csapadéktérképe, amely 30 éves átlagokból szerkesztett csapadékvonalakat — izohiétákat — tüntet fel. (Lásd a 3. ábrát.) Amint a későbbiekben látni fogjuk, a tározás szempontjából igen fontos éidek fűződik a legkisebb évi csapadék meghatározásához. Észlelésekből való közvetlen megállapítására azonban sokszor nem adódik lehetőség, amiért más módszerhez kell folyamodnunk. A Kárpátalja és Észak-Erdély területén lévő csapadékmérő állomások észlelési adatait feldolgozva, arra a következtetésre jutottam, hogy a z átlagos évi és a legkisebb évi csapadékmagasság viszonya meglehetősen állandó jellegű érték, mégpedig az egész vizsgált területen egyöntetűen 4. ábra. A vízhozamintegrálgörbe szerkesztése a vízhozamok idősorából. Fig. 4. Mass curve of discharge as derived from the hydrograph.