Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - I. A Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Szolgálatának beszámolója 1945. és 1946. évi működéséről

18 A VÍZÜGYI SZOLGÁLAT BESZÁMOLÓJA b) Sajócsatornázási Kirendeltség. A Sajócsatornázás munkáinak első lépéseként még 1943-ban kezdődött meg a t i s z apalkonyai hajózsilip építése. 1944-ben elkészült vízalatti betonozással a zsilip alaplemezének alsó részo és megindult nyílt szivattyúzás védelme alatt az alaplemez felső részének építése. A háborús események a munkát félbeszakították, és — mint általában minden munkahelyen — itt is elpusztult az anyagkészlet és a felszerelés legnagyobb része. Amint a háborús események lehetővé tették, azonnal megkezdődött az épületek helyreállítása, és az anyagok, valamint a felszerelés pótlása. Ezek a munkák elég jól haladtak, és a Kirendeltség már 1945 júniusában hozzáfogott a hajózsilip félbenmaradt fenéklemezének továbbépítéséhez. A leszivattyúzás után azonban kiderült, hogy az általában csekély pénzellátmány, az infláció, és részben a felszerelés hiánya következtében a nagy munkát nem lehet eredményesen folytatni és befejezni. Ezért a vizet a munkatérben ismét fel kellett engedni és a munka befejezését jobb időkre halasztani. 1946-ban a Kirendeltség egy üzemi lakóépület építését kezdte meg. Az év végéig a pincerész elkészült. Ezenkívül a Kirendeltség a zsilip környékén a hajócsatorna kitűzésével, felmérésekkel, kisajátítással és a felszerelések pótlásával foglalkozott. 1946. augusztus 1-től az év végéig a Kirendeltség a rendes kiadásokra 953-49 Ft-ot, beruházásokra pedig 74.099-45 Ft-ot költött. с) Gabonatárházak Központi Építésvezetősége. 1945 elején az ország egész területén elszórtan épülő gabonatárházak helyi építésvezetői és a központ között minden összeköttetés szünetelt. Maga a hivatal csak Budapest ostroma után kezdhette meg működését. Az épülőfélben lévő gabonatárházak helyzete ekkor a következő volt: Baján az épület tető alatt volt és csak kisebb sérülések érték, de az összes építőanyag és felszerelés eltűnt. Füzesabonyban a csaknem kész épületet a németek felrobbantották és teljesen elpusztult. Az építőanyagok nagyrészét elvitték. Körösladányban az alapozás volt befejezve. Lepsényben az épület 80%-ban kész; sérülés alig érte, de az anyagok nagy részét elvitték. Mohácson a munkálatok G0%-ban készültek el; az építőfelszerelést és anyagokat elhordták. Székesfehérváron az alaplemez betonozásánál és a pincerész mintadeszkázatának ácsolásánál maradt félbe a munka. A fentiek alapján a legsürgősebb volt a mohácsi és a lepsényi gabonatárház építésének folytatása. Az Építésvezetőség feladata volt ezenkívül a már régebben elkészült és a használatnak átallott gabonatárházak háborús kárainak kijavításánál való közreműködés. Első helyen a szolnoki I. sz. gabonatárház rakodóhidjának javítása és a szolnoki II. sz. gabonatárház üzemképes állapotba helyezése, továbbá a gabonatárházak gépi berendezésének pótlása. Az Építésvezetőség mindezen feladatok elvégzéséhez azonnal hozzáfogott, és a legnagyobb nehézségek ellenére jó eredményeket ért el. 1946 végéig elkészült a mohácsi gabonatárház VIII. emeletének betonozása házi kezelésben; Lepsényben а IX. emelet betonozása; a szolnoki 1. sz. tárháznk\ a rakodóhíd kijavítása és a vetőmagtisztító rész újbóli üzembehelyezése ;