Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - VI. Szakirodalom

12(i SZAKIRODALOM « A fény nek közismerten nagy a befolyása a növények életműködésére, de talán a rádióaktív sugárzások is fontos szerepet játszanak. A legnagyobb klorofil-batást a fénysugarak közül a sárga és a zöld fejti ki. II. A talajok adottságai és tulajdonságai. A talaj életműködése mikroszervezetekkel kapcsolatos. Minden termesztési tevékeny­séget talaj erjedéstani törvényszerűségek figyelembevételével kell végezni. A talaj mikro­szervezetei részben a növény-, részben az állatvilágba tartoznak. (Növényvilág: algák, élesztőgombák, penészgombák, actinomycesek; állatvilág: baktériumok, protozoák.) Ked­vező tulajdonságú talajokban a baktériumok játsszák a főszerepet. Savanyú talajokban a gombák juthatnak túlsúlyra. Az autotrof baktériumok a szénsavat asszimilálni képesek, a heterotrof baktériumok szénszükségletüket kész szerves vegyületek elbontásából fedezik. A nitriíikáló baktériumok autotrófok, a nitrogénmentes anyagokat bontó, továbbá a fehérjék lebontásánál szereplő és a nitrogénkötő baktériumok heterotrófok. A fehérjék lebontása a következő úton történik: Fehérje >- Ammonia >- Nitrit »- Nitrát Ammonifikáció Nitrifikáció A keletkezett ammóniából és nitrátból nemcsak a növények fedezik nitrogénszükség­letüket, hanem a talajban élő mikroszervezetek nagy része is. így a fehérjék elbontásából, keletkező ammóniák és salétrom ismét fehérjévé alakul. A televény a növényi maradékok elbontásával keletkezik. A növényi maradékok közül a celluloze aránylag hamar elbomlik és így a lignin viszonylag felszaporodik. A növényi fehér­jék is hamar elbomlanak, de a mikroszervezetekben keletkező fehérjék tartósabbak. így tehát a televény amorf, sötétszínű, kolloid-tulajdonságú vegyület-komplexus, amely a növények lignintartalmából és az elhalt mikróbasejtekből tevődik össze. A növényi maradékok lebon­tásának állandóbb jellegű, de még mindig csak átmeneti terméke. Rossz légjárhatóságú talaj­ban olyan mikrobák szaporodnak el, amelyek oxigénszükségletüket más vegyületek elbon­tásából fedezik (rothadás), míg levegő jelenlétében korhadás következik be. A televényben а С : N arányszáma általában 10 : 1 . A mikroszervezetek messzemenően egymásra vannak utalva és a csoportok egyen­súlyának változása nagymértékben kihat a talaj termékenységére. A talajadottságok megállapítása talaj felvétellel történik. A talajok tulajdonságai a következőképen csoportosíthatók: 1. A talaj térszíni fekvése, lejtése, 2. a hasznosítható talajrétegsor felépítése, az egyes rétegek, és a hasznosítható réteg­sor együttes vastagsága, 3. a talajvíz helyzete és minősége, 4. a hasznosítható talajrétegek kémiai és •5. fizikai tulajdonságai. 1. A talajok kialakulásában a domborzati viszonyok hatása a vizimér­nökök előtt, főleg a sáncolással kapcsolatban, ismeretes. 2. A hasznosítható rétegvastagság szabja meg a talaj fizikai és kémiai tulajdonságai mellett, hogy mennyi víz tárolható a növényzet részére. A rétegvastagságot csökkenthetik a felszín közelében lévő a ) szikes réteg, b) gleyes (levegőtlen, a növények részére mérgező anyagokat tartalmazó) réteg, c) kő, atka, kavics- vagy durva homokréteg, vagy d) helytelen művelés következtében létesült eketalp-réteg. Nem elég a talaj tulajdonságait a legfelső rétegben vizsgálni, mert a növények gyö­kereinek fejlődési mélysége rendes körülmények között 100—150 cm. Ezért a Földtani Intézet kiadásában megjelenő ., Felvételi és Talaj vizsgálati Jegyzökönyvek''''-ben a tulaj­donságok ismertetése addig a mélységig történt, ameddig a gyökerek lehatolnak. 3. A talajvíz mélysége szempontjából három esetet különböztethetünk meg. aj Ha a talajvíz felett lévő kapillárisán átnedvesedett réteg színe 2 m-nél mélyebben van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom