Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - V. A víziügyek a dunai államokban

CSEHSZLOVÁKIA 123 benne a hatalmas könyvtár, és gondoskodtak az észlelési anyag korszerű tárolásáról, tanácsteremről és filmvetítésre is berendezett, lejtős elrendezésű házi előadóteremről is. 1933-ban nyílt meg az új laboratóriumi épület, amelyre 400.000 a. P-t áldozott a csehszlovák állam. A vízvidékenkint szervezett külső szolgála tot az Elba-medencére illetékes prágai, ill. a Morva és Odera vízgyűjtőjében működő brünni vízrajzi osztály (Hidrografická oddéleni), az utóbbinak Mor.-Ostravában székelő kirendeltsége, és, — Szlovákia területén —, a pozsonyi Hidrológiai és Meteorológiai Intézet látja el. Maga a központi intézet a következő 8 osztállyal működik: 1. Igazgatási ügyosztály. 2. Felszíni vizek osztálya. Feladata a vízállások és a lefolyó vízmennyiségek nyilvántartása és az utóbbiaknak a csapadék mennyiségével való egybevetése. Az osztály kezeli tehát az ország 682 vízmércéjét (közülük 174 rajzolómérce), végzi a vízmennyiségméréseket, gondoskodik a lefolyó vízmennyiségek kiszámításáról és az eredmények közzétételéről, továbbá ellát ja a vízjelző és árvízjelző szolgálatot. 1939-ig a csapadékmérő szolgálat is az ügykörébe tartozott, akkor azonban a meteorológiai intézet vette át. (Az állomások száma ekkor 2228 volt, vagyis 63 km

2-kint egy; esőíró 185 helyen működött.) Az osztály szerkeszti az intézet havi füzeteit és évkönyveit, rendre megszerkeszti és kiadja a folyók hosszszelvényét és vizierőkataszterét, és a köztársaság vízgazdálkodási terveinek hidrológiai előkészítésén dolgozik. (Tárolási tervek.) 3. Talajvíz-osztály. 1921-ben létesült, és nemcsak a szorosan vett talajvizekkel, hanem a gyógyforrások tanulmányozásával és az ivóvízellátásra figyelembejövő források és artézi kutak hozamának rendszeres mérésével is foglalkozik. 4. Hidrofizikai osztály. 1945-ben szervezték az intézetben már régebben folyó fizikai természetű észlelések egységesítése végett. Munkaköre: a nyílt vízfelületek párolgásának ós a víz körforgásában mutatkozó veszteségeknek mérése (1923 óta folyik nyílt üstökkel vízgazdálkodási tanulmányokkal kapcsolatban), a folyóvizek hőmérsékleti viszonyainak vizsgálata és jégtamdmányok (kriológia), a folyók lebegő hordalékanak mérése (1927 — 37 közt már 12 szelvényben végezték). Foglalkozik az osztály a folyóvíz romboló munkájának, és ezzel kapcsolatban a viziépítményekre gyakorolt hatásának vizsgálatával is. 5. Vegyi és bakteriológiai osztály. A vegyi laboratórium felállítása 1926-ban, a talajvíz minőségi vizsgálataival kapcsolatban vált szükségessé. Ugyanakkor létesült a bakteriológiai laboratórium. Azóta a talaj- és folyóvizeken kívül a tárolómedencék vizének vegvvizsgálatával, továbbá szennyvíz-kérdésekkel is foglalkozik az osztály, és részletes felvételeket készített néhány vízfolyás szennyezettségéről, ül. a szennyezettség fokának a folyó hosszában és az időben (a vízállás szerint) való változásáról. Építőtechnikai célokra is készült számos talajvízelemzés. A bakteriologóiai laboratórium közegészségügyi célokat szolgál. 6. Hidrobiológiái osztály. A felszíni vizek élővilágának kvalitatív és kvantitatív vizsgálatával foglalkozik, makro- és mikroszkópos elemzések segítségével. 7. Vízépítési laboratórium. Az 1930-ban alapított és 1933-ban új épületében megnyílt laboratóriumnak két kisebb (0'35 x 0'7 X 8 m és 0'7 X 0"8 X 8'5 m) és egy nagyobb kísérleti csatornája van (4'95 m széles, 0'70 m mély és 20'60 m hosszú). Negyedikként a 2'50 m széles, 2'13 m mély és 220 m hosszú, zárt épületben elhelyezett és így modellkísérletezésre is használható szárnyhitelesítő csatorna csatlakozik hozzájuk. A vízszállító berendezések legnagyobb teljesítőképessége 5 m

3/sec. A berendezést műszerész- és asztahsmühely, valamint fényképészeti laboratórium egészíti ki. Az osztály eddig 195 kísérleti tanulmányt végzett a csehszlovák vízügyi szolgálat legkülönbözőbb gyakorlati feladataival kapcsolatban, de elméleti munkái is előkelő helyet foglalnak el az idevágó szakirodalomban. 8. Talajmechanikai osztály. 1929-ben szervezték. Szakvéleményeinek száma 420, az intézet tudományos kiadványsorozatában 11 tanulmánnyal szerepel. Az intézet kiadványai között első helyen „A Csehszlovák Köztársaság vízrajza" (Vodopis С SB ) című gyűjtemény áll, 8 sorozatban megjelenő füzeteivel. (1. A légköri csapadék, vízállások és lefolyó vízmennyiségek. (Havonta.) 2. Csapadék-évkönyvek. 3. Vízállások és a folyók vízszállítása. (Évkönyv.) 4. Vízmennyiség-