Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - V. A víziügyek a dunai államokban

AUSZTRIA 123 ahol a műszaki ember fedezi fel az új lehetőségeket és új célokat, ós éppen ezért maga a víz­gazdálkodás is a vízépítő mérnökök sajátos alkotása. (Engedtessék meg e helyen megjegyeznem, hogy azok, akik a technika fogalmát igye­keztek, vagy nyolcféle alakban is megfogalmazni, 4 bizonyára nem lehettek, — csekély kivé­tellel — ,a technikai tudományokban és életszemléletben, még kevésbbé a vízépítésben jára­tosak. Ezeknek a szeme előtt az öncélúvá váló géptechnika tömeggyártása folytán (nem lényeg­beli, hanem a munkál ta tási rendszerek nyújtotta lehetőségek miatt) kenyértelenné vált és kiuzsorázott emberek szenvedései lebegtek. 5 Még távolról sem tévedt pillantásuk a vízépítő munkájára, aki már évezredek óta jelentős egyéni haszon nélkül, a köz javára teremti öntöző, lecsapoló, stb. műveit. Akik így. és ilyen alkotásokat tudtak létrehozni, azokat csak a humá­num lelkesíthette. A technikai kérdésekben járatlan filozófusok is máskép fogják szemlélni teljes egészében a technikát, ha hozzájutnak az eddig saját szempontjából még meg nem írt vizépitéstechnikai filozófiához. Ez szolgálhat majd, — elismerem, nehezen elérhető, — eszményül a géptechnika által is követendő szociális és humánus célkitűzésnek és munkáltatásnak). Magyarországon már régen nemcsak felismerték az egységes vízgazdálkodás jelentő­ségét, hanem ennek szellemében folytak a vízügyi munkálatok is, és talán jóval tovább jutottunk volna az egységes vízgazdálkodás megvalósításában, ha a múltban a vízügyi szakférfiak szavát mindig idejében megfogadták volna. A magyar szakemberek az ország vízügyi kérdéseit a vízgazdálkodás egységes és magas szempontjából szemlélték és szemlélik. Bizonyságul álljon itt csak néhány példa a legújabbakból. Németh Endre műegyetemi tanár „A Műegyetem vízépítéstani laboratóriumai mérnök­nevelésünk és nemzeti feladataink szolgálatában" c. cikkében hangsúlyozza a vízgazdálkodási feladatoknak az okszerű termelési renddel való szoros kapcsolatát. „A földmüvelésügyi minisz­térium vízügyi műszaki szolgálata munkatervé" -nek főpontjai lényegileg egybevágnak a vízépítésnek a tanulmányban ismertetett csoportjaival. Ezekhez hasonlóan mások, pl. Salamin is, 7 hirdetik az egységes vízgazdálkodás szükségességét. Vízügyi igazgatásunk, bár nem tökéletes, jóval szerencsésebb szervezetű, mint az osztrák, mert a vízgazdálkodás zöme egy kézben, a földművelésügyi minisztérium vízügyi szolgálatának a kezében van. Szervezete felöleli a vonalas, a területi és vízminőségi vízgazdálkodás probléma­körét, a vízerőgazdálkodást és csekély kivétellel a közlekedési vízgazdálkodás ügyeit. A kikötőépítkezés a közlekedési minisztériumhoz tartozik. A települési vízgazdálkodás (városok vízellátása és csatornázása), továbbá a vízerőművek (az energiagazdálkodás szem­pontjából) az iparügyi minisztériumhoz, a kutak fúrása pedig, amelyre közvetlenül a Köz­egészségügyi Intézet ügyel fel, a népjóléti minisztériumhoz. Természetes azonban, hogy a szervezési kérdéseket a történelmi fejlődés is befolyá­solja. Viszont a legművészibb módon megalkotott szervezet is erőtlen egészséges munkaszellem nélkül, míg a nem egészen tökéletes szervezetet átható helyes szellem ragyogó alkotásokra képes. Dr. techn. Schuster Ferenc. Vízépítési szakiskola Ausztriában. 1 D. C. 373:626/627 (436). Az 1946/47. tanévben újra megnyílt Linzben a felsőipariskola, mely eddigi építő- és gépipari, elektrotechnikai és mélyépítési szakjait külön vízépítési szak kai bővítette ki. Az iskola jelenleg 4 (később 5) évfolyamos. Az első kettőben (később háromban) a szükséges általános műszaki alapismereteket adják meg, de már most is az építőipari, ill. gépészet-elektrotech­nikai szak szerint tagolva. A harmadik évtől szétválnak a tagozatok, kezdődik a szakember­képzés. A vízépítési szak célja az, hogy jól képzett másodvonalbeli gyakorlati szakembereket neveljen. 4 MÜNZIGER F.: Ingenieure. Berlin, Springer, 1942. 6 Lásd SCHRÖTER: Philosophie der Technik. München, Oldenbourg, 1934. 6 V. К. 1946. 1 -4. szám. 7 SALAMIN PÁL: Ivóvízellátás az alföldi Tiszavidék vízgazdálkodási egységében. (Előadása 1946. február 27-én a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályában.) 1 BEURLE G.: Eine österreichische Wasserbaufachschule. Zeitschrift des Österreichischen Ingenieur- u. Architecten Vereines. 92. évf. 1947/1 — 2. szám, 12. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom