Vízügyi Közlemények, 1947 (29. évfolyam)

1-4. szám - IV. Kisebb közlemények

116 KISEBB KÖZLEMÉNYEK grammokban kifejezett biokémiai oxigénszükségletével mérik. Friss szennyvíz esetén ez 130 — 300 gramm BOSZ/m

3. Ha a szennyvíz a csepegtető szűrőtestre való vezetéskor már nem friss, jó hatásúnak bizonyult a mérsékelt klározás, amivel egyúttal a szűrőtest légy tenyészetét és az ú. n. tócsásodást — a felület elnyálkásodása következtében való tócsák képződését — is csökkenteni lehet. Nagyon szép eredményeket értek el váltakozva való egymásután kapcsolásnál, továbbá a tisztított víznek a szűrőtesten való ismételt átvezetésével. Az így működtetett berendezéseken átvezetett víz BOSZ-e 97'8%-al, magára a szűrőtestre vonatkoztatva 92%-al csökkent. Recirkulálással a szűrőtest fajlagos terhelhetősége négyszeresig emelhető. Ugyanilyen jó eredményt lehet elérni a váltogatott kettős szűréssel is, amikor a szennyvizet időnkint váltogatott sorrendben két szűrőtesten egymás után vezetik át. A szűrőtestek légytenyészete ellen, a klórozás mellett, az ú. n. DDT-szerrel (dichlorodifenyltrichloroetán műgyantában való 5%-os oldata, mint festék, emulzió vagy por; maga a kristály vízben nem oldódik) való kezelés, továbbá a szűrőtest időnkinti teljes elárasztása (7—14 napban egyszer, 24—36 órára) is jó hatásúnak bizonyult. A vegyszerekkel való csapadékképzés a nagy iszapmennyiség okozta nehézségek miatt nem terjed. Ezt a módszert jó eredménnyel alkalmazták a tisztított víz utókezelésére, amikor is olyan minőséget lehetett elérni, hogy a tisztított vizet nyáron teljesen kiszáradó patakba is aggály nélkül be lehetett vezetni. A tisztított víz fertőtlenítésére szolgáló klórozást a kötött és a szabad klór-maradék vizsgálatának módszereivel ellenőrzik. A klórozás a már fentebb említett alkalmazásokon kívül az eleveniszap visszavezetésénél és bizonyos ipari szennyvizek kezelésénél is jó szolgálatot tesz. Az iszaprothasztás terén újítás a rothasztóinedencébe vezetendő iszap előkezelése csapadékképző anyagok hozzákeverésével. A rothasztómedence fűtésére az iszapba merített gázégőket is alkalmaznak. A kirothadt iszap szárítására nagyon terjednek a vacuum-szűrők. Az iszap elégetése lassan háttérbe szorul a trágyázásra való értékesítéssel szemben. A szárított iszapot műtrágyagyárak is vásárolják és alapanyagul használják fel. Terjedni kezd a konyhai hulladékoknak, megfelelő aprítás után, a csatornázáson át való eltávolítása. Erre a célra igen szellemes önműködő készülékeket szerelnek fel a kiöntő lefolyócsövére. Az utolsó évtizedben mintegy 300 községben és városban honosodtak meg az apritókészülékek, melyekkel ma már mintegy 50.000 lakás (200.000 személy) van ellátva. Egyesek szerint ezzel a városok köztisztasági tevékenységében új korszak kezdődik. A fejlődés üteme főképpen attól függ, hogy a készülékek alkalmazása a magánkezdeményezésre marad-e bízva, vagy pedig a községek intézményesen veszik kezükbe. Még nem tisztázott, hogy a készülékek alkalmazása révén a szennyvízderítő berendezésekben kell-e és milyen mértékű iszapszaporulatra számítani. Ma még sem a szennyvízmennyiség, sem az iszapmemiyiség tekintetében nem tapasztalható észrevehető változás. A gazdaságosság elbírálásánál a készülékek beszerzési, üzemi és fenntartási költsége mellett számítani kell a vízfogyasztás 1 — 2 százalékos emelkedésére, a csatonahálózat és a derítőtelepek üzemköltségének emelkedésére és esetleg a derítőtelepek bővítésére, vagy új derítők létesítésének szüksége^sé-válására. Ezzel szemben csökkenni fog vagy egészen el is marad a háziszemét gyűjtése és elfuvarozása, a szemétgyűjtő edények költsége és kezelése, és szaporodni fog a derítőkben az értékesíthető iszaptrágya és iszapgáz mennyisége. A mérleg javára szolgálnak még a háztartások kényelmi szempontjai és a kedvező egészségügyi kihatások (pl. a legyek számának csökkenése, stb.). A tisztított szennyvizet magán a derítőtelepen különféle mosási, öblítési és hígítási célokra használják fel. Arra is van példa, hogy ott, ahol a talajvíz mennyisége az erőltetett víztermelés következtében veszélyesen lecsökkent, a tisztított szennyvizet negatív kutakon át visszavezetik a talajba. Előfordul a szennyvíznek már a csatornahálózatban való kezelése, főleg fertőzés, szagterjesztés, robbanás és lerakodás ellen. Erősen terjed az ipari szennyvizeknek már magukon az ipartelepeken való kezelése. Ezzel kapcsolatban számos eljárást dolgoztak ki a szennyvízben levő értékes anyagok kivonására és visszanyerésére. Az ipari szennyvízkérdés problémájának magán az ipartelepen való megoldása sok esetben a gyártási eljárások célszerű módosítására vezetett. A gyapjúmosó szennyvizeinek hipoklorit-eljárással való kezelése során visszanyert zsiradék értéke az üzemi költségeken felül a befektetési költségek részbeni amortizációját is fedezi.