Vízügyi Közlemények, 1946 (28. évfolyam)
1-4. szám - VI. Kisebb közlemények
64 KISEBB KÖZLEMÉNYEK nek a szemléknek különösen nagy a jelentőségük ma, amikor az intézet egyébként gazdag könyvtára, de egyik európai könyvtár sem, tudja kielégíteni a szakirodalom, különösen a háború alatti tengerentúli kiadványok iránt megnyilvánuló hatalmas, gyakran égetően sürgős érdeklődést. A sokszor az egész országban csak egyetlen példányban rendelkezésre álló művekről az intézet dokumentációs központja olcsó pénzért készült és vidékre légipostán továbbított kisfilm-felvételeket bocsát az érdeklődő tagok rendelkezésére, amelyek kis helyen, tárgykör szerint csoportosítva tárolhatók, és kézi vetítőgéppel bármikor kényelmesen olvashatók. A központtól természetesen az ismertetett művek teljes terjedelmű fordítása is fillérekért megkapható. Hézagpótlőak a JZ-sorozat lapjai is, amelyek a tervező részére hozzák közvetlenül felhasználható alakban a kátészerűen összeállított alapvető tudnivalókat. AZ ELŐFESZÍTETT YASBETON ÚJABB FEJLŐDÉSE. írta: CHOLNOKY TAMÁS. A közönséges vasbetonszerkezetekben a vasbetétek a húzóerők felvételére szolgálnak. Az előfeszített vasbetonszerkezetek vasainak más a szerepe. A vasbetéteket előre megfeszítik. A feszítőerő megszüntetésekor a vasak eredeti alakjukat igyekeznek visszaszerezni, összehúzódnak, és így felületi tapadás vagy behorgonyzásuk révén nyomóerőket adnak át a betonkeresztmetszetre. Ennek eredményeképen a betonban már terhelés előtt egyenletes — vagy a vasbetét külpontos elhelyezése esetén egyenletesen változó — nyomóigénybevételek lépnek fel. Ezek terheléskor a hajlításból keletkező feszültségekkel összegeződve olyan végleges feszültségi állapotot eredményeznek, melyben húzófeszültségek nem szerepelnek. A méretezésnél tehát olyan homogén betonkeresztmetszetet vehetünk alapul, amelyben a beton szempontjából kedvezőtlen húzófeszültségek nem lépnek fel. A párizsi Építőtechnikai Intézet (Institut technique du Bâtiment et des Travaux Publics), ill. a vele kapcsolatos mérnöki továbbképző intézet (Centre d'Etudes Supérieures) kiadványaiban külön sorozat foglalkozik az előfeszített beton kérdéseivel. Guy on Y. tanulmányaiban (Théorie des poutres et dalles en béton précontraint. Circulaire Série J. No 1 és Étude sur les poutres continues et sur certains systèmes hyperstatiques en béton précontraint. Circulaire Série J. No 8) a Freyssinet-reiidszerű előfeszítés elméletét tárgyalja, számítási eljárásokat közöl határozott és határozatlan szerkezetekre vonatkozóan és ezekre példákat mutat be. A szerző az előfeszítésnek két esetét különbözteti meg, a szerint, hogy a vasbetét megfeszítése a betonozás előtt, vagy utána történik. Az előbbi esetben, amikor a vasbetétek felületi tapadás révén fejtik ki hatásukat, a beton kezdeti zsugorodásával a vasalás is megrövidül, ami jelentős feszültségcsökkenést eredményezhet. Á beton kötése utáni megfeszítés ezt a hátrányt kiküszöböli. Előfeszített szerkezetekben a vasbetétek megfelelő elhelyezésével elérhetjük, hogy bizonyos határon alul az önsúly hatása a betonkeresztmetszet méretezése szempontjából elhanyagolható. Csupán a feszítőerő excentricitását kell evégből változtatni az egyes keresztmetszetekben, amit a vasalás kellő alakításával érhetünk el. A betonozás előtt megfeszített vasalásnál ez nem lehetséges, mert csak egyenes betétekről lehet szó. így az önsúly hatása nem ellensúlyozható. Az utólagosan megfeszített vasbetétek rendszerének viszont jelentős előnye, hogy a vasalás szükség szerint alakitható, és ez különösen az olyan tartóknál érvényesül, amelyeknek mentén a nyomatékok előjele változik. A vasalás kb. 5 mm átmérőjű vasakból alkotott kábelekből áll. Az anyag igen nagy szilárdságú, szakító szilárdsága 140—160 kg/mm 2. A betonozás után megfeszített szerkezeteknél külön problémát jelent a vasalásnak a megfeszítés állapotában való megtartása. Ez különleges, kúpos alakú vasbeton horgonytestekkel történik, amelyeket az előfeszítést végző sajtó munkája végén egyúttal rögzít is. Az előfeszítésnek nyírás szempontjából is jelentősek az előnyei. A vasalás görbülete folytán a görbület nagyságával arányos erő lép fel, amely csökkenti a nyíróerőt. Hasonlóan csökkenti a nyírást az ezzel egyidőben fellépő nyomás is. Az előfeszítéssel a beton repedés-