Vízügyi Közlemények, 1946 (28. évfolyam)

1-4. szám - III. Dr. Bogárdi János: A budapesti Dunahidak roncsainak vízszínduzzasztása

38 DR. BOGÁRDI JÁNOS A duzzasztás számításához a v

0 eredeti vízsebesség helyett a Q vízmennyiséget és F keresztmetszeti területet behelyettesítve, a d = S . f——— F

3.2 g összefüggést használtuk fel. Számításunk legérdekesebb eredménye, hogy a mérési határokon belül eső pontok kielégítik a ténylegesen észlelt összefüggésünket, sőt több érték a LNV és LKV határokig való extrapolálás helytállóságát is alátámasztja. Ennek alapján az 5. ábrán a ténylegesen megmért értékek mellett megjelöltük az összefüggés érvényességének valószínű határait is. A görbe felső része természetesen feltételeink szerint nem valószínű. Alsó része pedig valószínűtlen és teljesen bizonytalan. A számítással kiadódó értékek még irreális feltételeinket tekintve sem kielégítőek. Ennek egyik oka nyilvánvalóan az, hogy а + Ю0 cm-nél kisebb vízállásoknál a meder alakja már semmiképen sem tekinthető derékszögű négyszögnek. Parabolaszelvényt tételezve fel, és / változását a fenéktől nem lineárisnak véve, már megfelelőbb értékek adódtak ki. A berajzolt alsó szakasz ezért nem számítás, hanem inkább meggondolásaink eredménye. A budapesti Dunaszakaszon egymásra halmozódó duzzasztások hatása vizsgálataink szerint jóval Budapest fölé terjed. Ezért a mérési eredmények további elemzése során megkíséreltük, hogy elméleti összefüggések alapján számítsuk ki az egyes akadályok okozta duzzasztásokat, felderítsük a duzzasztások halmozódását, valamint megállapítsuk a duzzasztás felső határát. Az egyenletesen változó vízmozgás képleteinek alkalmazása — mint várható is volt — rendkívül nagy nehézségekbe ütközött. Egyik legnagyobb nehézség a pesti Dunaszakasz kiépítettsége volt. A partfalakkal összeszorított fővárosi szakaszon ugyanis, a Budapest fölötti szakaszhoz viszonyítva, igen nagyok a középmélységek és a hidraulikus sugarak. A fővárosi mederszűkítés tehát már egymagában is bizonyos mérvű duzzasztásnak fogható fel, amelyet azonban vizsgálataink szerint a hídroncsok okozta duzzasztásokkal való összekapcsolással nem lehet egyszerűen figyelembe venni. Ugyancsak a fenti okokból a vízszínesésben, még a középértékekben is, törések mutatkoznak. További nehézséget jelent, hogy a Szent Margit-sziget, főképen pedig a Szentendrei-sziget két ágra osztja a folyamot és így a duzzasztások elméleti számításánál az egyenletes mederre és víztömegekre vonatkozó feltétel nincs kielégítve. Ha a keresztmetszeti területek és a nedvesített kerületek változásait figyelembevéve — 100 m-es szakaszonkint egyenletesen állandó vízmozgást feltételezve — végezzük a vízszín alakulására vonatkozó számítást, vizsgálataink szerint nem jutunk eredményre. Az egész szakaszon azonos keresztmetszeti területtel, vízmélységgel, eséssel és víztömegekkel számítva sem kaptunk gyakorlatilag elfogadható eredményeket. Ha végtelen szélességű derékszögű keresztmetszetű medernek tekintjük a Dunát és vízmélységként a tényleges hidraulikus sugarat vesszük számításba, éppen a fővárosi szakaszon mutatkozó rendkívül nagy hidraulikus sugárértékek miatt a duzzasztás felső határára valószínűtlenül nagy távolságok adódnak ki. Az eredmény tarthatatlanságát bizonyítja az is, hogy pl. a déli összekötő vasúti híd 22 cm-es duzzasztásából kiindulva, Vácnál 120 cm-rel nagyobb hidraulikus sugarat kapunk, mint a tényleges érték, ami természetesen lehetetlen és a nagymaroskörnyéki 2-5 m-es, ill. a budapesti 5-70-es hidraulikus sugár közötti nagy különbség következménye. Ha a hidraulikus sugarat állandó értéknek, pl. 2-5 m-nek tételezzük fel, akkor Bresse képlete alapján az újpesti összekötő vasúti hídnál mutatkozó 38 cm-es duzzasztás felső határa (budapesti +310 cm-es vízállásnál) mintegy 21-4 km-rel fekszik feljebb a folyón. 2-0 m-es hidraulikus sugár feltételezése esetén 20-2 km a távolhatás. Rühlmann képlete szerint 2-5 m-es hidraulikus sugárból kiindulva 35-6. ill. 2-0 m-es hid2 d raulikjis sugár esetében 31-6 km a duzzasztott szakasz hossza. Durva közelítéssel, a l = — J feltétellel számítva, a duzzasztás csak 10-85 km-re hat.