Vízügyi Közlemények, 1945 (27. évfolyam)

1-4. szám - I. A vízügyi műszaki szolgálat háború halottai - in memoriam

HÁBORÚS HALOTTAINK 7 Kerületi felügyelői beosztásában behatóan foglalkozott a Felső-Tisza és a Szamos tutajozásának és szabályozásának kérdéseivel, de időt szakított magának más kérdésekre is. Kedvenc gondolata volt a vízügyi műszaki szolgálat fejlesztése, átszervezése és karunk nagyobb megbecsülésének és jobb sorsának céltudatos munkálása. Elgondolásait nem valósíthatta meg. A könyörtelen halál derékban törte ketté felfelé ívelő és szép reményekre jogosító életpályáját. Durst Zoltán. SZERDAHELYI ÖDÖN, 1908-1945. Vízimérnök családból származott, édesapja : néhaiSzeszlérÖdön, kiváló kultúrmérnök, majd 1924-től a Taktaközi Belvízlevezető Társulat igazgató-főmérnöke volt. Szolgálatunkat már gyermekkorában — édesapja oldala mellett — megismerte és kora ifjúságától erre a pályára készült. Mint szünidei technikus már 1928-tól különböző vízügyi hivataloknál dolgozott és 1931-ben a miskolci kultúrmérnöki hivatalnál kezdte meg állami szolgálatát. Rövidesen a nyíregyházai folyammérnöki hivatalhoz került és éveken át kitűnő folyamszabályozó mérnökké képezte magát. A kassai kultúrmérnöki hivatal felállításakor visszakerült a kultúrmérnöki szolgálatba, és rövid életpályáját ennek a hivatalnak a kötelékében futotta végig. A folyammérnöki szolgálat legalaposabb ismerete mellett a kultúrmérnöki tevékenység minden ágában figyelemreméltó volt működése. A kezelésére bízott vármegyékben a vízimunkák iránt érdeklődést keltett, rendkívül termékenyen ontotta a világos és jól átgondolt terveket, rendbeszedte és céltudatos munkára fogta megyéje vízitársulatait. Számtalan kisebb-nagyobb terve közül említést érdemel a Hernád-folyó általános szabályozására készített nagy terve, amellyel egy évtizedek óta húzódó kérdésre tett pontot. Élénk és eredményes kultúrmérnöki tevékenysége mellett tanára volt a vízmesteriskolának, ahol az Építéstan című tárgyat adta elő. Az iskola 1940. évben történt felállításakor a vízmesternövendékek számára megírta Építéstan című tankönyvét, amely okos tárgybeosztásával és világos előadásmódjával tűnt ki. Példás családi életet élt; kiterjedt baráti köre, alárendeltjei és tanítványai a kiegyensúlyozott, tisztalelkű, jó embert szerették benne. A háború forgataga kiragadta családja köréből. Budapest ostromának utolsó napján aknasérülést szenvedett, amely eleinte könnyű lefolyásúnak ígérkezett, azonban megfelelő ápolási lehetőségek hiányában általános vérmérgezést kapott és 1945 február hó 21-én meghalt. Kitűnő mérnök, hivatástudattal bíró nagyszerű tisztviselő, becsületes ember és szolgálatunk egyik legszebb reményekkel kecsegtető tagja hagyott itt bennünket. Serf Egyed. Dr. techn. KOMLÓSI IMRE, 1912-1945. Alig egy esztendőt töltött vízügyi szolgálatunk kötelékében és azt is a legnehezebb időkben, mégis komoly űrt tudott hagyni maga után és sok, nagyon sok reménységünket vitte magával a sírba. Kevés, ha azt írjuk róla: kiváló képzettsége, hatalmas matematikai felkészültsége és az elméleti kutatásra való beállítottsága igen nagy értéket jelentettek számunkra, mert ezekkel a becses tulajdonságokkal — ha nem is sűrűn — másoknál is találkozunk. De ritka kincsnek számított, hogy a vízimérnököt és vegyészt egyesítette magában, nemcsak leckekönyvének, hanem mindkét, merőben különböző tudományszak terén közzétett dolgozatainak tanúsága szerint is! Joggal várhattuk tehát, hogy ennek a szerencsés kettős képzettségnek kimagasló szerep jut talaj javítási tevékenységünk új alapokra fektetésében.