Vízügyi Közlemények, 1945 (27. évfolyam)
1-4. szám - VIII. Szakirodalom
78 SZAKIRODALOM Ezzel a helyettesítéssel zömök szelvényekre (l)-ből: t - ^ r ( l ~ K) (1 + Я )п г S 1 ~ 2д[к- A (1 - K) d') illetőleg karcsú keresztmetszetű gerebrudak esetén (2)-ből: (2') Í1 - К 2 g к я а + 1 А I, veszteség mindig nagyobb £ 2-nél. A V 2 1-й \ — К sf = — — — —; különbség akkor éri el maximumát, ha g f* K* v 1 + V illetve 2 — К és értéke ekkor a — t- — sJmax — »! — A gyakorlatban előforduló gerebekre általában az (1), ill. (1') képlet alkalmazható, de áramvonalas szelvényekre (és itt megfelel a 2/a ábra 5. szelvénye szerint kialakított csonka áramvonalas szelvény) ft — 1, illetve J = 0, s így a gerebellenállás (l)-ből számítható: (3) 2 g { í — 1 \к A fenti elméleti képletek igazolására két kísérletsorozatot végeztek. I. Az első kísérletsorozat 200 mm széles, 50 mm magas, zárt, nyomás alatti vezetékben készült. A vezeték két egymásutáni keresztszelvénye közötti nyomáskülönbséget differenciális mikromanométerrel, az átfolyó vízmennyiségeket mérőbukóval mérve: 1. Meghatározták a berendezés gerebnélküli saját-ellenállását a v sebesség függvényében, majd a két mérési szelvény közé behelyezett egyes gerebfajták okozta nyomásveszteséget úgy, hogy a rendszer megmért teljes veszteségéből a vezetékellenállás előbb kapott értékét levonták. 2. A 4 és 7 számú szelvényeken (2/a ábra) meghatározták и értékét a B/b hányados különböző értékeire. (Lásd: 2/b ábra.) Látható, hogy a értéke a sebesség változása esetén is gyakorlatilag állandó marad. 3. Az 1, 2, 3, 5 és 6. szelvényalakokra, B/b = 0-5 esetére meghatározták i; értékét a v sebesség függvényében. A 2/c ábra a mérési eredményeken kívül feltünteti az (1), (2), ill. (3) képlet alapján számított G l r C 2> ül- C;j görbét. А и értékek a G l görbénél a 4. szelvényalakra kapott eredményeknek felelnek meg, mert ennél a szelvénvalakuál a vízsugárnak az 1/b ábrán feltüntetett vissznsimulása biztosan ki van zárva, a C 3 görbe számításánál viszont ft = 1 volt. A B/b = 1, 2, 3 és 5 rúdsúrűségre kapott eredmények a 2/c ábrához hasonlóak voltak. A mérési eredményekből a megadott képletek használhatóságára a következő következtetések vonhatók le: aj ACj görbe mindenütt magasan a mérési pontok fölött helyezkedik el. Az (1), illetve (1') képlet tehát csak — az ábrán fel nem tüntetett — 4. és 7. számú trapézprofilokra ad közelítő értékeket. b) A derékszögű négyszög keresztmetszetek mérési pontjai а С г görbe mentén helyezkednek el, vagyis a (2), illetve (2') képlet a használatos méretű derékszögű négyszög keresztmetszetű rudakra jó eredményt ad. c) Az 5. számú csonka-áramvonalas szelvény pontjai а С г görbe felett helyezkednek el. Ez arra mutat, hogy a választott profil áramvonalazása nem tökéletes és így (ií J.A6. ezámú
