Vízügyi Közlemények, 1945 (27. évfolyam)

1-4. szám - VIII. Szakirodalom

TISON: A HÍDPILLÉREK KÖRÜLI KIMOSÁSOK 76 kimosás ezért rövid, meredekfalú. Lencsealakú pillér esetén az áramvonalak csak a pillér közepetáján kezdenek visszakanyarodni, tehát csak itt kezd emelkedni a mederfenék. A pillér alsó végének alakja nincs és nem lehet befolyással a kiüregelés mélységére. De érdekesen igazolja a (4) kifejezés érvényességét az a tény, hogy a kísérletek szerint lencsealakú pillérek mögött is keletkezik némi kimosás ott, ahol az áramvonalak görbületi középpontja újból átkerül a pillérrel ellentett oldalra (visszakanyarodás az egyenesbe), mert itt ismét van a mozgásnak lefelé irányuló összetevője. A derékszögű négyszögű pillérek mögött hosszabb szakaszon áramlási árnyék van, az áramvonalak szinte észrevétlenül térnek vissza eredeti helyükre, ezért a fentemlített — egyébként csekély és a pillér állékonyságát nem érintő — kimosás nem észlelhető. Ellenben jellegzetes a pillér hátsó végénél keletkező örvényleválással kapcsolatos erős feltöltődés. A függőleges tengelyű forgók különben nem okoznak kimosást, legfeljebb mozgásban tartják a már fellazított hordalékszemeket. A pillér hossza is közömbös a kiüregelés legnagyobb mélysége szempontjából, de hosszabb pillér mellett enyhébben emelkedik a fenékvonal, tehát végeredményben nagyobb az üreg. 6 cm széles négyszögkeresztmetszetű pillérek esetében a kimélyülés a pillérfőtől 0 6 12 16 18 24 32 39 40 56 84 cm távolságban 24 cm hosszú pillér esetén 107 81 64 . 50 39 . 0 . . . mm, 32 „ „ „ „ 107 . . 57 . . 35 . . . . „ 56 „ „ „ „ 107 84 73 . 62 54 44 . 32 24 2 „ Vagy másként: a pillér közepénél rendre 64, 57, ill. 49, az alsó végénél pedig 39, 35, ill. 24 mm, vagyis minél hosszabb a pillér, annál magasabb a végénél a fenék. A jelenség a ojj sugarú szakasz meghosszabodásával függ össze. 7. Az eddig ismertetett kísérletek magános pillérekre vonatkoztak. A továbbiakban több pillér kölcsönös távolságának a hatását vizsgáljuk a kiüregelésre (2-7 cm széles és 12 cm hosszú derékszögű négyszögalaprajzú pillérek). Az eredmények a következők: A pillérek tengelytávolsága 35 17-5 11-6 cm A kiüregelés mélysége a pillérek mellett: „ ,, alsó végénél . A pillérek közti nyílások tengelyében: a pillérfők vonalában . . a pillérvégek vonalában . A feltöltődés a nyitások tengelyvonalában : 12 cm-rel a pillérek mögött 0 53 55 55 32 39 43 20-5 28 32 0 15-5 36 0 14 26 mm Az adatokból világos, hogy míg az első esetben minden pillér körül különálló kimosás keletkezett, a második és harmadik esetben a tölcsérszerű üregek lejtői összémetsződtek. A részletek ismét az áramvonalak о и görbületi sugarának alakulásával függnek össze. 8. Végezetül azt az esetet vizsgálta a szerző, amikor két pillér (hídfő) között szilárd küszöb alkotja a feneket. (Nyitható csatornahidakkal kapcsolatban elég gyakori eset.) A küszöb előtt keletkező kimosásokon kívül most a küszöb mögött is tekintélyes kettős kiüregelés keletkezik (6/a ábra). A két teknő csak akkor szimmetrikus, ha a lefolyás is az, de ha a nyíláson átfolyó víznyaláb az egyik parthoz tapad (ezt az egyelőre kellően meg nem magyarázott jelenséget CAMICHEL és ESCANDE írta le) a nagyobb mélység a vízsugárral ellentétes oldalon van. Érzék szerint a nyílás közepén várnók a legnagyobb kimosást. Valójában a szűk nyílásba való bemenetkor fellépő erős kontrakció miatt az áramvonalak még a nyíláson belül visszakanyarodnak a hídfők mellé, itt az ütközés következtében ismét kitérnek és a oj típusú görbületi sugarak miatt keletkezik mindkét félszelvényben külön-külön az újabb kimosás. Ha a víz-