Vízügyi Közlemények, 1945 (27. évfolyam)

1-4. szám - VII. Kanizsai Alajos: A Kis-Békás patak vízerejének hasznosítása

64 KANIZSAI ALAJOS 1-24 km

2 a vízelborítás, 42-0 m magas a vízoszlop a gátnál és 43-50 m magas a gát a völgyfenék felett (5. ábra). Ha a második változatot is ugyanolyan jellegű fogyasztásra kívánjuk megtervezni, Tmin mint az első változat esetében tettük [4. ábra, j = — = 0'8), akkor a szükséges haszTmax nos tér: — X 7-10 = 21-1 millió m

3. 15-8 A megfelelő kiegészítéssel pedig a teljes tározótér mintegy 23-0 millió m

3-nek vehető. Különböző jellegű fogyasztások esetében a szükséges tározótér nagyságának'változását, illetve annak grafikus meghatározását ugyancsak a 4. ábra tünteti fel. Az átszámítás a Békás vízhozamáról a Kis-Békás vízhozamára a már ismertetett 1-64 arányszámmal történt. Л*A MeriOw Hivatal A Ki

s.

Btkis ßa(i

k а j I 11 J ! "icrejintk heunoxcaw A tarozo befogadóképessége es a vízfelszín területe a tározási szint függvényében 5. ábra. A Kis-Békás-tározó befogadóképességének és a vízfelszín területének görbéi. Figure 5. Volume and area curve oj the Kis-Békás reservoir. 5. Geológiai viszonyok. A Hivatal 1942 nyarán és őszén, a Földtani Intézet közreműködésével végzett előzetes tájékoztató, és részben táróhajtásokkal végrehajtott részletes geológiai vizsgálatai szerint a Kis-Békás-medence a víztározásra igen alkalmas. Az alapkőzet ugyan mészkő, ezt azonban a medence majdnem egész kiterjedésében olyan vastag pala, illetve homokkőfedőrétegek borítják, hogy a víz elszivárgásától, elszökésétől nem kell tartanunk. Ez a 7 A szükséges tározótér nagyságának változására és meghatározására szolgáló grafikus eljárást MOSONYI EMIL: „Hegyvidéki nagyobb víztározó medencék hidrológiai méretezése" című tanulmányából vettük.