Vízügyi Közlemények, 1944 (26. évfolyam)

1-4. szám - II. Dr. Bogárdi János: A lefolyási tényező és a levezetendő belvízmennyiség

A LEFOLYÁSI TÉNYEZŐ 51 A lehullott csapadék összegyülekezésének, illetőleg lefolyásának idejét Korbély szabatosan megmagyarázta. A csapadék összegyülekezési, illetőleg lefolyási ideje csak közelítőleg egyenlő a bajorok által bevezetett „árhullám levonulási idejével", mert ez utóbbi a csapadékokozta árhullámoknak a vízfolyás legfelső keresztszelvényétől a vizsgált legalsó helyig való leérkezési ideje. Az összegyülekezési, illetőleg lefolyási idővel való számítás lényege, hogy a csapadék időtartama T (nap) nem elegendő az egész csapadékvíz lefolyására, mert hiszen az esőzés végén lehullott csapadék összegyülekezése és lefolyása is bizonyos időt kíván meg. Nyilvánvaló, hogy ez a többletidő a vízgyűjtőterület legtávolabbi pontjára (a legtávolabbi pontot a leghosszabb lefolyási idő szerint értve) hullott csapadék lefolyási idejével, т-al egyenlő így a csapadékból származó vízmennyiség lefolyásának teljes ideje (T -f r). Az F területű vízgyűjtőterületre T idő alatt lehullott h mm csapadékból, ha « a lefolyási tényező, összesen a .h . F vízmennyiség folyik le, az időegység alatt pedig átlagosan u'.h. F — vízmennyiség. Az átlagos vízmennyiségből a legnagyobb lefolyó vízmennyiséget, T -j- T az elmélet szerint, egy m javító tényezővel való szorzással kapjuk; m értéke a megfigyelések szerint 1—2 között változik. Az összegyülekezési, illetőleg lefolyási idővel való számításnál tehát az F vízgyűjtőterületről az időegység alatt lefolyó legnagyobb vízmennyiség _ cc.h.F Q = . m, T + t a fajlagos vízszállítás pedig q = ^ ' ^ . m Ha a h csapadékmagasságot mm-ben, a T és r időt pedig napokban fejezzük кй q értékét —0000 __ q. 11

Д 7 1 e 1 kell szorozni, hogv a fajlagos vízszállítást litlsec. ha1000.86,400 ы J 6 ' ban kapjuk; vagyis CC Jl q (liter/sic. ha) =01157— . m Pasini

3

8 vizsgálatai szerint m = 1-4 s így a fajlagos vízszállítás a . h q (liter

/вес .ha) = 0162 T + t Mindkét képlet használatához szükséges г ismerete. A r összegyülekezési, lefolyási időt legszabatosabban a vízgyüjtőkarakterisztikából határozhatjuk meg. Ennek megrajzolása azonban rendkívül sok munkát igényel. Ezért а г értékét gyakorlati tapasztalatok alapján levezetett képletekből is számítják. Ventura

3

9 szerint r = 0-315 УF, ahol F a vízgyűjtőterület nagysága km

2-ben. Pasini a vízgyűjtőterület alakját is figyelembe veszi, mert т számításához a vízgyűjtőterület L (km) hosszát, valamint az annak sajátságaitól függő b tényezőt is felhasználja: r = 6. У77l 3

8 Németh E. : OLASZ MÓDSZEREK A LECSAPOLÓ-CSATORNÁKBAN LEVEZETENDŐ VÍZMENNYISÉGEKNEK A CSAPADÉKBÓL VALÓ SZÁMÍTÁSÁRA. — Vízügyi Közlemények, XVI. évf. 1934. 1. szám. 3

8 Lásd a 38. jegyzetet. 4*