Vízügyi Közlemények, 1943 (25. évfolyam)

1-2. szám - I. Dr. Bárczay János: Beszámoló az országos árvízvédelmi kormánybiztos 1942-1943 évi működéséről

28 DR. BÁRCZAY JÁNOS csatornák felhasználásával és ideiglenes szivattyúk működtetésével igyekeztünk a vizet minél előbb levezetni. Ennek a munkának azonban határt szabott a Sámsonapátfalvi csatorna s a szivattyútelepek korlátolt teljesítőképessége. A Sámsonapátfalvi csatorna megépítésére 2 millió pengőt kiutaltam. Különös gondom volt a községekre, ahol körgátakat építettünk s a gátak mögött összegyűlt víz átemelésére ideiglenes szivattyúkat állítottunk. Megfeszített munkával sikerült is az általános pusztulásnak elejét venni, és különösen Hódmezővásárhelyt megmenteni. 1942. március 12-én a rádió és a sajtó útján a lehető legtágabb körben emlékeztettem mindenkit, hogy a 4.870/1941. M. E. sz. alatt kiadott rendelet értelmében a rögtönítélő bíráskodás a vízáradás okozásának bűntettére is kiterjed. A vidéket többször bejártam, szomorú képet mutatott. Kár és pusztulás mindenfelé. A terület szántóinak csaknem felét, mintegy 250.000 kat. holdat elborította a víz, sok ezer tanya és belterületi lakóház víz alá került. Volt község, melyben méteres víz állt hónapokig. Víz borított utakat és vasutakat is, a közlekedés sok helyen hosszú ideig szünetelt. Vetés pusztult. házak ezrei omlottak össze, odaveszett sok ingóság, bútor, élelem és takarmány, emberéletet is követelt avíz. 1942. március 21-én dr. Kállay Miklós m. kir. miniszterelnök úr látogatta meg a vidéket, útján elkísértem. A miniszterelnök úr a Szeged, Hódmezővásárhely, Orosháza, Tótkomlós, Békéssámson, Kaszaper, Csanádapáca, Magyarbánhegyes, Medgyesegyháza, Medgyesbodzás, Bánkút, Nagykamarás, Almáskamarás, Kunágota, Dombegyház, Battonya, Makó, Szeged útvonalat tette meg. Útközben látta a tengernyi vizet s a rengeteg kárt. Megvizsgálta a védekezés és mentés munkáit, a hajléktalanná váltak elhelyezését. Megbeszélést folytatott a védelem s a közigazgatás vezetőivel, meghallgatta a mélyen sújtott lakosság kérelmét, panaszait és a szükség szerint személyesen intézkedett. A miniszterelnök úr szemléje után rövidesen a minisztertanács is foglalkozott az ország nehéz helyzetével és hitelem kiegészítéseként vízimunkálatok költségeire 4 millió pengőt, vetőmag beszerzésre 1 millió pengőt, az Országos Nép- és Családvédelmi Alap részére pedig lakóházak helyreállítására 20 millió pengőt engedélyezett. Az év augusztus 26-án a vidék gazdasági, politikai és közigazgatási vezetőivel, továbbá a m. kir. földmívelésügyi minisztérium s az érdekelt hivatalok és társulatok képviselőivel beható eszmecserét folytattam. Részletesen megvizsgáltuk a vidék nehéz helyzetét és megállapítottuk, hogy a víz most már sorozatossá vált kártételei ellen még számos sürgős munka elvégzése szükséges. A legszükségesebb költségkeretet 2 millió pengőben jelöltük meg, A m. kir. kormány, különösen a m. kir. pénzügy és földmívelésügyi miniszter urak megértése folytán ez az összeg is rövidesen rendelkezésemre állt. A vidék vízügyeinek továbbfejlesztése érdekében folytatni kell a csatornák, különösen felfogó csatornák építését s a szivattyútelepek teljesítőképességét is meg kell növelni. Különös figyelmet kell szentelni az országhatár-menti vízügyek rendezésének. Említettem, hogy az ország egyéb területein kisebb mértékben jelentkeztek káros vizek. Csatornák építésével és szivattyúzással itt is elősegítettük lefolyásukat.