Vízügyi Közlemények, 1943 (25. évfolyam)

1-2. szám - I. Dr. Bárczay János: Beszámoló az országos árvízvédelmi kormánybiztos 1942-1943 évi működéséről

22 DR. RÁRCZAY JÁNOS Legfőbb gondom a szivattyúzási üzemanyag biztosítása volt. A legnagyobb körültekintéssel összeállítottam a szivattyúk teljesítőképességéhez mért üzemanyagszükségletet és szigorú utasítást adtam, hogy minden szivattyútelepen a szivattyúzás megkezdése előtt legalább egy havi üzemanyagot tároljanak és amint annak szüksége felmerül, a szivattyúzást haladéktalanul kezdjék meg s az anyag mindenkori kiegészítéséről gondoskodjanak. A szállítást figyelemmel kísértem s ahol szükséges volt, itt is intézkedtem. A m. kir. Kormány a várható költségek fedezésére megbízatásommal egyidejűleg 3-5 millió P hitelkeretet bocsátott rendelkezésemre. 5. Olvadás. Február első felében lassú átmenettel meleg légáramlás jutott Hazánkba, előbb Erdélybe, ahonnan Kárpátaljára és a Felvidékre is átterjedt, majd ettől függetlenül a déli és a dunántúli részeken is megjelent. Az enyhülés igen kedvezően, nappal napsütéssel, éjjel gyenge faggyal járt, kísérőül csaknem állandóan száraz keleti szél fújt. Eső ebben az időszakban csak elvétve és kis mennyiségben esett. A hó lassan és fokozatosan olvadt és általában lassan növekvő, elfolyó vizet adott. Különösen áll ez a megállapítás a dunántúli részekre, ahol a tél folyamán összegyűlt rendkívüli mennyiségű hó nagy részben a kedvezően alakult időjárási viszonyok folytán szinte észrevétlenül eltávozott. Folyóink a vizet a jégpáncél alatt eleinte könnyen vezették, amikor azonban a víz annyira emelkedett, hogy a jég is megmozdult, torlódások keletkeztek, melyek sok helyen igen magas vízszint eredményeztek, a helyzet sok esetben veszélyessé alakult. 6. Árvédekezés. Legelső jelentés folyóink megmozdulásáról Újvidékről érkezett, ahol a Duna jege a felrobbantott vasúti híd pillérei között február 9-ről 10-re virradó éjjel megtorlódott. A víz a balpart felé sodródott, a partot alámosta s e miatt a part 50 méter szélességben és 550 m hosszúságban a rajta lévő árvédelmi töltéssel együtt beszakadt. Az újvidéki m. kir. folyammérnöki hivatal a helyreállítás iránt nyomban intézkedett, munkálatait állandóan figyelemmel kísértem és támogattam. Gyakori hófúvások a munkát rendkívül nehézzé tették, a kőszállítás a vasúti forgalom kényszerű szünetelése miatt ismételten elakadt. Gondoskodtam arról, hogy amikor a forgalom megindulhatott, olyan mennyiségű terméskő érkezzék a helyszínére, hogy a munka folytonossága hiányt ne szenvedjen. Február 13-án Békésről érkezett jelentés, hogy a Kettős Körös hirtelen megáradt. Az árhullám rövid volt, hamarosan ellaposodott, a jég azonban nem mozdult. Február 25-én erőteljes áradás indult a Szamos felső folyásán, a Krasznán, a Berettyón és a Körösökön és kisebb mértékben a felső Tiszán és a Maroson. Az árvíz megemelte és elindította a jeget, a Krasznán és a Sebes Körösön veszélyes torlódások keletkeztek. Az áradó víz mindkét helyen megközelítette az árvédelmi töltések koronáját, átcsapása ellen nyúlgátakkal védekeztek. A Krasznán az Ecsediláp Lecsapoló és Szamosbalparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat