Vízügyi Közlemények, 1943 (25. évfolyam)

1-2. szám - III. Csukás Károly: Sűrített levegő alkalmazása a vízalatti alagútépítésben

134 csukás károly jelző tényezővel, továbbá fordítva arányos a rétegvastagsággal az alagút felett. A levegő kiszökését megelőző preventív jellegű eljárások a fenti tényezőknek oly irányú megválasztásain alapulnak, hogy azok az eltávozó levegő mennyiségére vonatkozólag minimumot adjanak. Ebből következik, hogy a kivájt szabad felületeket a lehető legkisebbre csökkentsük, különösen nagy áteresztő tényezővel bíró, rossz talajoknál, a nyomással sohasem menjünk magasabbra, mint a talajvíznek megfelelő statikai nyomás. A talaj minőségétől függő áteresztési tényezőt, már csak annyiban befolyásolhatjuk, hogy előzetes próbafúrásokkal iparkodunk felderíteni a talaj minőségét és ha az alagút helyzetét nem kötik meg egyéb kívánalmak, úgy azt a legtömörebb talajba helyezzük el. Végül az áteresztés csökkentése érdekében kívánatos volna az alagutat minél mélyebbre helyezni. E kívánság teljesítése azonban csak szűk határok között lehetséges, mert egyrészt a sűrített levegő nyomásával nem mehetünk nagyon magasra, másrészt a közlekedés szempontjából sem jó a túlságosan nagy mélységre helyezett alagút. Talajok és építési anyagok áteresztési tényezői (

с) Dr. L. Dietz szerint : A gyakorlatban a levegő kiszökésének közvetlen oka a túl nagy előrevájt felület esetén bekövetkező erős talajromlás, amelyhez rendszerint még túlzott légnyomás is járul. De e tényezők bármelyike egyedül is lehet kiváltó ok. Kétségtelen, hogy a levegő kiszökését csak úgy tudjuk megakadályozni, ha nagyon jól ismerj ük kezdeti tüneteit. A túlzott levegőveszteség a nyomás csökkenésével, ennek következtében expanzióval jár, amely erős ködöt és nagy hideget okoz a munkatérben, továbbá rendszerint észlelhető az eltávozó levegő jellegzetes sustorgó hangja is. A tapasztalt előmunkás ilyenkor meggyújtja a mindig kéznél lévő gyertyát és annak lángjával keresi a levegő kiszökési helyét. A léghuzatba kerülő gyertyaláng ugyanis nagyon jól megmutatja az irányt. A megtalált levegő elszökési helyeket a gyakorlatban jól bevált fazekas agyaggal lehet eltömni, természetesen ilyenkor a kellő óvatosság megköveteli, hogy az előrevájást beszüntessük, illetve a lehető legkisebbre csökkentsük és a falazatot nagy gonddal minél tömörebbre készítsük. Az alagutak hajtása vagy a két végaknából kiindulva a közép felé vagy az egyik végaknából kiindulva a másik végakna felé emelkedően történik. Az emelkedő irány tartása könnyebb, mint a süllyedő irányé, pedig ez az eljárás a levegő kiszökése Laza kavics vagy homok Kötött agyagos talaj . . . Mészhomok t égla Salaktégla Lúcfenyő Habarcs Beton Klinker-tégla Portlandcement Zöldhomokkő 0-0300 0-0025—0-0050 0-007980 0-002633 0-001010 0-000907 0-000258 0-000145 0-000137 0-000124 Tégla Gipsz 0-000087 -0-000383 0-000041