Vízügyi Közlemények, 1943 (25. évfolyam)

1-2. szám - III. Csukás Károly: Sűrített levegő alkalmazása a vízalatti alagútépítésben

120 csukás károly 1017 • tény L

ad

m» = 344 X 10,000 0-8 X 0-S [3\°lí = 16 lóerő — \l.41 — . il 13,691 mkgjm

3 13.691 X 250 ' ind N, tény 270,000 12-67 0-8x0-8 = 12-67 lóerő <0 A 7-3 'pólm 1-3-1 X 10,000 3 1-3-1 \~T-T -1 1 1 Npót Л .72,34? X 270,000 11-4 tény 20 lóerő = 12,341 mkg'm

3 n = 1.3 esetén 1P4 lóerő. 18 lóerő. 0-8 X 0-S A sűrített levegő hőmérséklete a kompresszió után. lia t = 20° (' 1\ = T

x Ы V = 7-2S7 ЗГ, iPiJ 104° С A fenti példából kitűnik, hogy a legkevesebb teljesítményt az izothermikus kompresszió igényli, tehát akár új berendezés beszerzéséről van szó, akár a régit akarjuk modernizálni, vagy éppen üzemet tartunk, mindig arra kell törekednünk, hogy a hűtés lehetőleg tökéletes legyen. A jó hűtés szerkezeti feltétele: a lassú járás és a kis hengerátmérő. A hengerátmérő semmiesetre sem legyen 500 mm-nél nagyobb, mert különben a henger belsejében alig fog érvényesülni a hűtés. A kis hengerátmérő és inkább hosszabb löket választása nemcsak a hűtést, hanem még a súlyhatásfokot is növeli. Tanácsos volna magát a dugattyút is üregesnek készíteni és hűteni, azonban ez, sajnos, eléggé nehéz szerkezeti megoldást kívánna, úgyhogy nem nagyon lehet gyakorlati megvalósítására számítani. Hogy szerkezeti komplikációkkal meddig érdemes a hűtésre való tekintettel elmenni, legjobban akkor látjuk, ha az izothermával szembeni munkatöbbletet diagrammban felrajzoljuk (17. ábra). Kitűnik ebből, hogy kisebb nyomásoknál oly kicsiny a különbség, hogy nem érdemes a szerkezeti egyszerűséget ezért feláldozni akkor, amikor az üzembiztonságra 3 io го X 40% 17. ábra Munkatöbblet az izothermával szemben.