Vízügyi Közlemények, 1943 (25. évfolyam)

1-2. szám - III. Csukás Károly: Sűrített levegő alkalmazása a vízalatti alagútépítésben

sűrített levegő alkalmazása 109 volt számottevő pneumatikus munka, ami pedig volt, azt az éles verseny követ­keztében rendkívül nyomott árakon kellett vállalniok, érthető, hogy tényleg nem volt lehetőség e berendezések felújítására. Ez már némi magyarázatot ad arra is, hogy miért nem volt fejlődés ezen a téren. Bizonyos, hogy a hosszabb ideig tartó munkánál az üzemanyagmegtakarítás nemcsak fedezi, hanem felül is múlja egy korszerű berendezés beszerzési árát. A kompresszorok. A légsűrítők vagy kompresszorok alatt azokat a gépeket értjük, amelyek kiilső munka bevezetésével a levegőt belső energiatartalommal látják el. A légsűrítők szerkezeti felépítésük szerint két nagy csoportba sorolhatók, még­pedig az alternatív mozgást végző dugattyús és forgómozgást végző rotációs vagy turbókompresszorok csoportjába. Az úgynevezett átmeneti alakok (forgódugattyús kompresszorok) a mi szempontunkból nem jelentősek, mert nálunk nem terjedtek el nagyobb mértékben. A felosztást a végnyomás nagysága szerint is végezhetjük. Eszerint megkülön­böztethetünk kisnyomású (8 atm-ig), középnyomású (20 atm-ig) és nagynyomású (1000 atm-ig) légsűrítőket. A fokozatok száma szerint lehetnek egy- vagy többfokú kompresszorok. A vízalatti alagutak építésénél csupán a kisnyomású kompresszorok alkal­mazása jöhet tekintetbe. A 0—3 atm.-nyomású levegőt a víz kiszorítására, a 7 atm.­nyomású levegőt a pneumatikus szerszámok működtetésére használjuk. A víz kiszorítása rendszerint a talaj minőségének megfelelően változó nyomású és mennyi­ségű sűrített levegővel történik. Mivel ebben a levegőben emberek dolgoznak, a minőségre is nagy gondot kell fordítani. Ezért az ilyen kompresszorok üzeme nagyon kényes és sok tekintetben különbözik az ipari kompresszorokétól. A nehézség abban mutatkozik, hogy a kompresszoroknak változó nyomású és mennyiségű levegőt kell szállítaniok, kifogástalan minőségben, továbbá gazdaságosan. A gyakorlatban a légsűrítők két formája terjedt el. nevezetesen: 1. legnagyobb mértékben, csaknem általánosan a dugattyús kompresszorok, mégpedig közel egyforma arányban a tolattyús és a szelepes vezérléssel; 2. elterjedőben vannak a turbókompresszorok, ugyan ma még csak elvétve találkozunk velük. Nagyon messzire vezetne a kompresszorok részletes ismertetése s nem férne el egy szűkre szabott tanulmány keretei között. Célom is csak azoknak a követel­ményeknek tárgyalása, amelyek a vízalatti alagútépítés szempontjából a legfonto­sabbak s amelyek terén tapasztalat szerint ma még a legtöbb kívánnivaló van. Akár új kompresszorok beszerzéséről, akár meglévő berendezés korszerűsíté­séről van szó, három főszempontra kell figyelmünket kiterjeszteni, nevezetesen: a) a fokozott üzembiztonságra; b) a kifogástalan minőségű levegő előállítására s végül; c) a gazdaságosságra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom