Vízügyi Közlemények, 1943 (25. évfolyam)

1-2. szám - III. Csukás Károly: Sűrített levegő alkalmazása a vízalatti alagútépítésben

100 csukás károly A sűrített levegő secunder hatása. A bezsilipelés alkalmával az emberi test anatómiai kapuin keresztül a sűrített levegő bejut a szervezetünk belsejébe, azaz az ember belsőrésze és külső felülete között kiegyenlítődik a nyomás. A nyomáskiegyenlítődés sima lefolyású, csupán a fülnél okoz kellemetlen tüneteket. Az ember dobhártyájának belső felületét, vagyis a dobüreget az orrgarat üreggel egy vékony kis cső: az úgynevezett Eustach-kürt köti össze. A nyomáskiegyenlítődés ezen a szúk csövön keresztül történik. Ha az Eustach-kürt akár alkati okokból, akár megfázás vagy nátha következtében megduzzad, akkor rendszerint sem nyeléssel, sem az orr befogásával sem a tüdőben lévő levegő bepréselésével nem tudjuk a nyomást kiegyenlíteni, illetve az összetapadt csövet megnyitni. Ilyen esetben a dobhártya beszakadása, de legalábbis a bevérzése fenyeget, ami csak azért nem szokott bekövetkezni, mert a heves fájdalom a fülben arra kényszeríti az embert, hogy visszatérjen a szabad levegőre. Természetesen ilyenkor nem szabad erőszakolni a bezsilipelést, mert súlyos mellék üregbaj oknak lehet okozója, hanem meg kell várni a meghűlés megszűntét, illetve az alkatilag szűk Eustach-kürtöt kórházban kell kitágíttatni. Tehát a sűrített levegőbe bejutott ember testének belseje és külső felülete között a nyomás kiegyenlítődött, de az ember zárt vérkeringése csak úgy tud a megnövekedett légnyomással egyensúlyt tartani, ha- a vérnyomás emelkedik. A vérnyomás emelkedése többletmunkát ad a szívnek, de egyúttal veszélyezteti az érrendszert is. A vérnyomás hirtelen emelkedése belső vérzéseket okozhat, különösen idősebb egyéneknél, akiknek érrendszere már nem eléggé rugalmas. Éppen ezért a pneumatikus munka csak fiatal embereknek való. A 20—30 évesek bírják a legjobban. Az olyan megbetegedések, amelyek a megbetegedett rész duzzadásával is járnak, minden esetben belsővérzésre gyanúsak. Jellemző az ilyen elváltozásokra, hogy a betegzsilipben való kezelésre nem javulnak meg. Csak hosszú idő múlva gyógyulnak, természetes felszívódás által. Magától értetődik, hogy ilyen belső vérzések a szervezet bármely részén keletkezhetnek, de leggyakoribb a bőr alatti hajszáleres vérzés, amely könnyen felismerhető a bőr alatti kék, vagy fekete foltokról. Sajnos, elég gyakoriak és súlyosak az úgynevezett labirintus zavar szédüléssel járó azon esetei, amelyek a betegzsilipben való kezeléssel nem javulnak. Tekintettel arra, hogy vérvételre a tünetek megenyhülnek, valószínű belső vérzéssel állunk szemben. Gyógyulása nagyon hosszadalmas, hónapokat is igénybe vehet. A sűrített levegő secunder hatása következtében beálló belső vérzések majdnem mindig a súlyos esetek közé tartoznak. Azok, akik ebben megbetegednek, a pneumatikus munkára örökre alkalmatlanokká válnak. A bezsilipelésnél éppen a sűrített levegő secunder hatása miatt szükséges kellő óvatosságot tanúsítani, különösen idősebb egyéneknél, mert a túl gyors bezsilipelés könnyen okozhat belső vérzést. A bezsilipelés alkalmával keletkező szédülés és fejfájás is majdnem mindig a vérnyomásemelkedés következménye, éppen azért az ilyen egyéneknek nem ajánlható a pneumatikus munka. A sűrített levegő további hatása abban nyilvánul meg, különösen az olyan hosszú ideig tartó pneumatikus munkánál, mint az alagútépítés, hogy a szervezet