Vízügyi Közlemények, 1943 (25. évfolyam)

1-2. szám - I. Dr. Bárczay János: Beszámoló az országos árvízvédelmi kormánybiztos 1942-1943 évi működéséről

BESZÁMOLÓ 109 VTII. BEFEJEZÉS. Beszámolóm elején röviden vázoltam az ősi állapotokat, amikor a természet munkáját nem háborgatta senki, szabadon rombolt és épített. A kultúrember megjelenése nagy változást hozott, gátak épültek a víz romboló erejének megfékezésére és csatornák a felesleges víz levezetésére. Az ember az első kapavágással harcot vállalt magára, mely az élet törvényének, az örök változásnak megfelelően lehet erősebb, vagy gyengébb, megszűnni azonban sohasem fog. Az 1940—1942. évi küzdelem láncszeme ennek a nagy harcnak. Kemény volt és sok áldozatba került, de nem volt hiábavaló. Medvédtük Hazánk területét a fenyegető, szinte általánosnak mondható pusztulástól. Megszaggatott műveink újból állanak, sőt erősebbek mint azelőtt voltak. Még sok mindennek kell azonban történnie, hogy még erősebbek legyenek, de ez is be fog következni. Az a nagy lelkeirő és munkakészség, amellyel az ország lakossága a csapást kivédte, biztos záloga a jövő fejlődésének. Köszönetet mondok munkatársaimnak, közöttük elsősorban Povázsay Pál miniszteri osztálytanácsosnak, a kormánybiztosság műszaki tanácsadójának és mindazon polgári és katonai személyeknek, szervezeteknek és alakulatoknak, akik megértették a nehéz idők hívó szavát, fáradságot és Veszélyt nem ismerve, önfeláldozóan siettek a pusztító elemi erőket megfékezni, bajbajutott embertársaikon segíteni s az okozott károkat helyreállítani. Budapesten, 1943. évi november hó 24-én. Dr. Bárczay János, m. kir. földmivelésügyi államtitkár, országos árvízvédelmi kormánybiztos. Vízügyi Közlemények 5