Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - VII. Andor György: A biológiai szennyvíz-tisztítás

A BIOLÓGIAI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS 69 addig a szennyvíztisztítással kapcsolatos öntözésnél — tekintet nélkül az időjárásra — az összes lefolyó szennyvizet el kell öntözni. így ez utóbbinál gyakran a túlöntözés esetéig jutunk el, ami természetesen a terméseredmény rovására megy. Az, hogy az öntözésre rendelkezésre álló területek mennyire terheltetők meg szennyvízzel, függ az altalaj minőségétől, a szennyvíz koncentráltságától, a talajművelés és az öntözés módjától. Az öntözésre legmegfelelőbb a gyengén agyagos homok- és a humusztalaj, különösen ha homokos kavicsréteg van alatta. Fontos továbbá itt is, hogy a talajvíz — különösen az erősen áteresztő homokos talajoknál, amelyeknél a hathatós szűrés csak nagyobb vastagságú (2 — 3 méter) réteg esetén érhető el — ne álljon magasan. Általában az áteresztő talajok előnye, hogy a szennyvíz jó szellőzése nem ütközik nehézségbe, ami a biokémiai folyamatok lebonyolódása szempontjából lényeges. Kötöttebb talajoknál a szennyvíz szellőzése kevésbbé van biztosítva. Ilyenkor a szennyvíz előzetes szellőzése nagyon kívánatos. A vizet át nem eresztő talaj a szennyvíz öntözésére egyáltalában nem alkalmas. A szennyvíz előtisztítása nagyon fontos, mert a lebegőhordalék kiválása gyorsan eltömné a talaj pórusait. Ennek egyrészt az a következménye, hogy a talaj kevésbbé áteresztővé válik, másrészt, hogy a leülepedett iszap savanyú erjedésnek indul, aminek következménye a biológiai folyamatok lassú lebonyolódása, egyben erős szagképződés. Minden esetre a kevésbbé előtisztított és koncentrált szennyvízből a területegységen kisebb mennyiségű szennyvíz tisztítható meg. Szennyvízzel lehetőség szerint olyan mezőgazdasági művelés alatt álló területet célszerű öntözni, amelynek vízigénye és nitrogénszükséglete hagy. Öntözéssel a szennyvizek teljesen kielégítő tisztítása érhető el. Hazai viszonyaink között ott, ahol az öntözésre szükség van és jó áteresztő altalaj áll rendelkezésre, mélyen fekvő talajvízállás mellett, alkalmazásuk feltétlenül szóba jöhet. Az öntözés az egyetlen biológiai szennyvíztisztítási mód, amelynél gondos üzem mellett haszonra lehet számítani. Hátránya azonban, hogy állandó gondos felügyeletet kíván. Továbbá az is, hogy a szennyvizek állandó zavartalan ártalmatlanná tétele érdekében ajánlatos valamely más tisztítómóddal való társítása. Halastavak. Általában, mint már említettük, a biológiai szennyvíztisztító-berendezések a szennyvizek gondos előtisztítását kívánják meg. Különösen áll ez a halastavakra. Fontos továbbá, hogy a halastavak bővizűek legyenek, a szennyvizek hathatós felhígítása szempontjából. A tisztítást a halastavakon a nagymértékben kifejlődött parányi lények végzik, amelyeknek a szennyvízben lévő organikus anyagok szolgálnak tápanyagul. A halastavaknak rendszerint nagy felületük és kis mélységük van. Ez a biokémiai folyamat lebonyolítása szempontjából előnyös. Ugyanis a nagy vízfelület bő légpótlást tesz lehetővé, míg a csekély mélység — a fény- és a hősugarak hatása folytán — a tisztítást végző parányi tenyészetek gyors kifejlődésére van kedvező befolyással. A halastavak a szennyvíz hathatós tisztítását teszik lehetővé. Általuk az oxidálható anyagok mennyisége 90—95%-kal csökkenthető. Előnye e tisztítási