Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)
1-2. szám - VI. Gálhidy László: A szennyvíz mechanikai tisztítása
50 GÁLHIDY LÁSZLÓ meg, hogy ez a mennyiség úsztatórendszerű csatornák esetén évente 1000 fő után körülbelül 6—10 m 3, elválasztórendszerű csatornánál pécsi tapasztalataim szerint körülbelül 2 m 3. Egy kútszerű homokfogó típus működési elvét a következőkben ismertetem (2. ábra). A kút fokozatosan növekedő magasságú gyűrűkkel részekre van osztva. A szennyvíz bevezetése a gyűrűk alatt történik. A víz kénytelen a kútban felemelkedni és a célból a gyűrűk bukóéimagasságának helyes megválasztása mellett mindig annyi körgyűrűt vesz igénybe, amennyi szükséges ahhoz, hogy az emelkedés sebessége 6—8 cm/sec. körül járjon. Ennél a sebességnél, mint előbb mondottuk, az iszap ülepedési sebessége kisebb, a homoké nagyobb. A homok tehát az alsó térbe ül le, ahonnan mammutszivattyúval kiemelhető. Vannak természetesen még más működési elv szerint működő homokfogók is. Ki lehet például használni az ütköző víz energiaveszteségét , a centrifugális erőt, stb., stb. Ritkábban alkalmazott berendezési tárgy az olajfogó. Némely városban nagymennyiségű ásványi olaj kerülhet a csatornába, ami a tisztítás folyamatát alaposan zavarja. Finom szűrőknél a szennyezést odaragasztja a rácsrudakhoz olyannyira, hogy a tisztítószerkezet már nem tudja eltávolítani, ülepítőknél a szilárd szemekhez tapadva úszóiszappá változtatja a fenékiszapot, biológiai berendezéseknél pedig a szennyezést mintegy védőbevonattal látja el, úgyhogy a bontó baktériumok nem képesek munkájukat elvégezni. Meg kell jegyeznem, hogy a csatorna szabályrendeletek szigorú szabályaival arra kell törekednünk, hogy ásványi olaj egyáltalán ne kerülhessen a csatornába, hanem azt mindenkor már a származási helyén felfogják. így tisztább, könnyebben felhasználható hulladékhoz jutunk, az eljárás olcsóbb és a csatornát is megóvjuk a robbanás veszélyétől, ami különösen benzines szennyezés esetén áll fenn. Az olajfogót rendesen a homokfogó után, ritkábban az előtt építjük be. Ez egy akkorára méretezett medence szokott lenni, hogy a víz rajta 5—15 perc alatt haladjon keresztül. A fenéken elhelyezett porózus lemezeken át levegőt szorítunk a medencébe, a finoman elosztott levegőgyöngyök felfelé szállnak ós e közben magukkal ragadják az olajszemeket. A felszínre szállt olajos hab megfelelő berendezéssel eltávolítható. A részletesebb ismertetést mellőzöm, mert Magyarországon Budapesten kívül alig tudok helyet elképzelni, ahol alkalmazására sor kerülhetne. Elértünk a mechanikai tisztító-berendezések legfontosabb műtárgyához, a tulajdonképeni ülepítőhöz. Matematikai levezetésekkel be lehetne bizonyítani, hogy az ülepítés hatásfoka szempontjából egyedül a medence felületének nagysága a mérvadó, a vízmélység és a medence alakja lényegtelen — azonban a valóságban nem úgy van. A matematikai levezetéseknél ugyanis mindig bizonyos feltételezé2. sz. ábra.
