Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - V. Hergár Viktor: Adalékok a csatornázás költségeihez

40 herg-ár viktor pontcsoportra oszthatjuk az adatokat. Ez esetben azután nem egyenessel, hanem törtvonallal, vagy simuló görbével köthetjük össze a súlypontokat. * * * Az ismertetett csatornaépítési költségeken kívül szeretnék közölni néhány csatornatisztítási költséget is, melyek esetleges kalkulációknál hasznos kiindulási támpontot adnak egy város csatornatisztítási szolgálatának megszervezésénél. Éppen ezért az 5. sz. ábrában ismertetem Budapesten és Szegeden felmerült csatorna-tisztítási utókalkulált egységárakat. Az ábrából jól ki lehet venni, hogy a folyóméterenkénti egységár jóval biztosabb kalkulációs alapot biztosít, mint a köbméterenkénti, és még azzal az előnnyel is jár, hogy egyszerűen a csatornahálózat hosszúsági adatainak alapján lehet a költségelőirányzatot megállapítani. A kiemelt iszap köbméterére vonatkoztatott utókalkulált egységárak erősen ingadozó voltára nézve fel lehet hozni magyarázatul, hogy a csatornatisztító csapat és szerelvény átállása eléggé időtrabló művelet és ha kevés iszap van a csatornában, akkor ezt a műveletet többször kell elvégezni, hogy ugyanazt a tömegű iszapot emelhessük ki, mint a jobban eliszaposodott csatornánál. Ezért van az, hogy például Szegeden 1932—34-es évek után, amikor az elhanyagolt csatornahálózatot nagyjából sikerült kitisztítani, az iszapkiemelési egységár hirtelen felugrott, ugyanakkor azonban a folyóméterenkénti egységár viszont csökkent, mert a csatornák már nem voltak olyan mértékben eliszaposodva, és a munka gyorsabban haladt. * * * Ha már valamilyen módon birtokában vagyunk egy város csatornázási költségének, akkor felmerül az a kérdés, hogy miként lehet az e célra szükséges összeget előteremteni. Mielőtt e kérdés tulajdonképeni tárgyalására rátérnék, bemutatom a magyar városok eddigi 5. sz. ábra. 6. sz. ábra.