Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

3-4. szám - IV. HORTOBÁGYTOROKI ÁRVÍZKAPU TERVEZÉSI MUNKÁLATAI. írta: Mosonyi Emil

278 MOSONYI EMIL vagy akár 1200 tonnás uszályok befogadására. Az így méretezett csatornának egyenes szakaszon lévő mintaszelvényét és a 600 m sugarú legkisebb kanyarulatban kialakítandó bővített szelvényét a 2. sz. ábra tünteti fel. A főcsatorna tulajdonképen egyjáratú víziút, amelyen a hajók kitérését és fordulását is lehetővé kell tenni. A Mezőtúron és Túrkevén tervezett kikötőkkel kapcsolatos kitérőkön és hajófordulókon kívül még mintegy 3 — 4 helyen szükséges kitérőket beiktatni a nyílt víziút on. A hajók zavartalan közlekedésének és a kitérés helyes megoldásának biztosítására pedig távbeszélő jelzőszolgálat megszervezése szükséges. A Hortobágy-Berettyó főcsatorna torkolatát elzáró (1888—89-ben épült) háromnyílású táblás zsilipet nem lehet elbontani, mert e műtárgy a nagyobb Körös árhullámok magas vízét tartja vissza, ugyanis a Hortobágy- Berettyó főcsatorna védtöltései a hosszantartó és magas Körös-árhullámok elleni védekezésre sem kellő magassággal, sem megfelelő szelvénnyel nem rendelkeznek. Hogy a csatornát Túrkevéig hajózhatóvá tegyük és egyben a Körösárhullámok ellen kellőképen védekezzünk, az alábbi megoldások kínálkoztak: 1. A meglevő torkolati táblás zsilip eltávolítása és egyúttal a csatorna töltéseinek Túrkevéig a legnagyobb Körös-árvízre való kiépítése. Ebben az esetben Túrkevénél a meglévő zsiliphez hasonló új műtárgyat kellene építeni. 2. A meglévő torkolati zsilip megtartása mellett egy párhuzamos hajózózsilip építése. « 3. A meglévő torkolati zsilip megtartása mellett a Körös felőli túlnyomást felvevő műtárgy — árvízkapu — építése. E lehetőségek műszaki vonatkozásainak részletes tanulmányozása és költségeinek összehasonlítása alapján kivitelre a legutóbbit választottuk, mint műszakilag teljesen megfelelő és egyúttal leggazdaságosabb megoldást. Az árvízkapu nyitott állapotban szabad áthajózást biztosít a Körös és a Hortobágy között. Ha a körösi vízállás a csatorna megengedett vízszintje fölé emelkedik, akkor az árvízkaput be kell zárni, hogy a Körös árhullámát a csatornából kirekessze. A kapu zárására mértékadó vízállás-határérték a legnagyobb hajózási vízszin is. amit 83'30 m A. f. magasságban állapítottunk meg. и • Részletes tanulmány tárgyát képezte az árvízkapu rendszerének megválasztása. Az árvízkapu kettős céljának, a hajózásnak és a Körös-árhullámok kizárásának biztosítása többféle kapumegoldással lehetséges. A szóbajöhető emelőkapus, tolókapus és támkapus megoldások közül, a nagy vízjáték miatt, az utóbbi látszott legelőnyösebbnek. A támkapunak igen nagy előnye a szerkezet egyszerűsége és az ebből származó nagy üzembiztonság. A műtárgy elhelyezésével kapcsolatosan felmerült az a gondolat is, hogy a régi műtárgyat alakítsuk át a célunknak megfelelő árvízkapuvá. Ezt a megoldást azonban el kellett vetnünk, egyrészt azért, mert a régi zsilip teljesen elavult, szerkezetű, másrészt azért, mert a küszöbe túlmagas. A további meggondolások még azt is indokolttá tették, hogy az új műtárgy ne közvetlenül a régi mellett épüljön. Ha a mélvtbb küszöbű és így mélyebb alapozású árvízkapu közvetlenül a régi mellett épülne, akkor építése közben a régi zsilip alaptalaját oldalról az alapgödör tehermentesítené és így a régi műtárgy állékonyságát veszély ezt etn ők. Volt még egy fontosabb érv is a mellett, hogy az árvízkapu a régi műtárgytól távolabb épüljön. A régi műtárgy mellé, a Körös védtöltésébe való elhelyezése esetében ugyanis a Hortobágy-Berettyó főcsatorna vízgyűjtőjének