Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)
3-4. szám - IV. HORTOBÁGYTOROKI ÁRVÍZKAPU TERVEZÉSI MUNKÁLATAI. írta: Mosonyi Emil
A HORTOBÁGYTOROKI ÄRVLZKAPU TERVEZÉSI MUNKÁLATAI. írta: MOSONYI EMIL. Az öntözőgazdálkodás fejlesztéséről intézkedő 1937 : XX. t.-c. 1 §-ában elrendeli egy-egy duzzasztómű építését a Tiszán és a Körösön, továbbá mindazokat a munkálatokat és műveket, amelyek az öntözés kihasználásának előmozdításához szükségesek. A fentnevezett törvény rendelkezése értelmében épült a Körösön a vitéz Horthy István vízlépcső és e munkák keretébe tartozik jelen tanulmányom tárgyát képező műtárgy is: a hortobágytoroki árvízkapu. A hortobágytoroki árvízkapu tervezési munkálatai a M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal keretében folytak. 1 A közelmúltban üzembehelyezett vitéz Horthy István vízlépcső, az 1906-ban épült és azóta magasbított bökényi vízlépcsővel együttműködve lehetővé teszi a hajózást a Hármas- és Kettős-Körösön Békésig, a Sebes-Körösön pedig Körösladányig, s e mellett a bögékben tárolt víz módot ad a körösvölgyi öntözőgazdálkodás megoldására. A Körösök hajózhatóvá tételének és a körösvölgyi öntözéseknek további fejlesztése pedig a békési és körösladányi vízlépcsők segítségével lesz majd megoldható. (Lásd az 1. sz. ábrát.) A békésszentandrási vízlépcsővel már létrehozott víziútrendszer azonban nem lenne teljes, ha a Körösvölgy két fontos mezőgazdasági gócpontja, Mezőtúr és Túrkeve nem kapcsolódhatnék be a Tisza-Körös víziúthálózatba. Ez a két város a Hortobágy-Berettyó főcsatorna mentén fekszik és a csatorna mintegy 13 km-rel a békésszentandrási vitéz Horthy István vízlépcső felett torkolik be a Körösbe. E kedvező helyzet ellenére a víziút Mezőtúrig, illetőleg Túr kévéig való közvetlen kiterjesztésének két akadálya volt. Az egyik az, hogy a Hortobágy-Berettyó főcsatorna meglévő szelvénye a hajózáshoz nem elégséges, a másik, hogy a csatorna torkolatát áthajózásra nem alkalmas táblás zsilip zárja el. (Lásd az 1. sz. képet.) Az először említett akadály egyszerűen áthidalható a csatorna megfelelő bővítésével. Noha nem tartozik szorosan e tanulmányom tárgyához, mégis az összefüggés kedvéért néhány szóval megemlítem a csatorna méretezésének, illetőleg bővítésének alapelveit. A csatornaszelvény bővítésére mértékadónak a hajózási vállalatok véleményének figyelembevételével 71 m hosszú, 9 m széles és Г65 m merülésű uszályt választottunk. Ennek a hajótípusnak megfelelő bővítéssel 600—700 tonnás uszályok közlekedhetnek a csatornán, ami a közeljövő igényeinek megfelel. A távolabbi jövőben fellépő nagyobb szükséglet esetén a csatorna tovább is bővíthető lesz 1000, 1 A műtárgy előtanulmányaira és tervezésére vonatkozó egyes részletek megtalálhatók a M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal 1938., 1939. és 1940. évi jelentéseiben.
