Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

3-4. szám - III. KISEBB VÍZMOSÁSKÖTÉSI MUNKÁK

kisebb vízmosáskötési m inkák 271 Az I. sz. gát építésével azonban a part csúszások csak egy része szűnt meg, a további szakasz biztosítására feltétlenül szükség volt. A hátralévő gátak megépítéséhez előirányzat szerint 18.200 P-re volt szükség, amely összeget teljes egészében azonban sehogysem sikerült biztosítani. Keresni kellett olyan megoldást, amivel a kérdést olcsóbban, de jól meg lehet oldani. Ebben az időben a földmunka még viszonylagosan olcsón volt elkészíthető, így merült fel az a gondolat , hogy a hóolvadásoknál, nagy záporoknál lefolyásra kerülő vizet a vízmosás fenekén zárt csőben vezessék le, a cső fölötti mélységet pedig földdel töltsék be (3. sz. ábra). Ez a terv 1940. évben kivitelre is került. A vízmosásos meder kezdeténél Г80 m mély bukóakna készült, amelyből 10 m átmérőjű cső torkollott ki. A csővezeték hossza 60 m. Eses 60 m-en 10*50 m. A cső 10 m-es darabokból készült, soványbeton rétegre fektetve. Az illesztéseknél külön betonalappal. A lezúduló víz erejének megtörésére 3-0 m hosszú vízláda készült 0'50 m-es mélységgel (2. sz. fénykép). Túlságos mély kimosásoktól tartani nem kellett, mert a 44 m-el előtte megépült I. sz. surrantóval egybeépített gát a lemélyülést megakadályozza. A cső alakja kör, keresztirányban méretezték, olyan elgondolással, hogy felülről egyenletes megoszló terhelésként, a feltöltött föld súlya nehezedik ráalulról hasonlóan egyenletes megoszló módon a reakció hat (4. sz. ábra). A körgyűrű szimmetrikus terhelése folytán

1 a nyomaték két oldalt 0125 Pr, középen ugyanaz ellentett előjellel. A földfeltöltés a csővön átlagban 3'0 m, a föld- súlya 2-0 t/m

3 fajsúllyal jött számításba. A csőfal vastagsága 15 cm volt, fm-ként 9 darab. iS 10 mm vassal (3. sz. kép). A különböző nyomatékok felvételére a vas ellipszis alakura volt görbítve, olyan módon, hogy mindenütt a húzott helyre kerüljön. (4. sz. kép.) A csőépítés kényes része volt, hogy nagy zápor esetén a munkagödörből a , vizet nem lehetett kirekeszteni s így veszélyeztette a bezsaluzott és felszerelt, de még be nem betonozott csőrészlet et. Kisebb víz elvezetésére az épülő cső oldala mellett történt gondoskodás, nagy záporra szerencsére nem került sor. A munkálatok összes költsége 9003 P-t tett ki, szembe a vízlépcsős rendezés 18.200 P-ős költségével. A megépített elrendezésnek nagy előnye volt az. hogy a kimélyült meder az utcából nagyrészt eltűnt, míg a vízlépcsős megoldás esetén a lépcsőnek megfelelően csak csökkent volna. A megépített vízelvezetésnek két kényes része van, az egyik, hogy a lefolyásra kerülő víz minden körülmények között a csőbe jusson, másik maga az építés. A meder vízgyűjtő területe a 0-84 km

2. Lefolyásra 3' 1 m

3/sec-vízmennyiséget számoltak, annak feltételezésével, hogy 40 mm csapadék egyharmada kerül lefolyásra egy órai esés idő alatt. A cső előtt épült akna szerepe éppen az, hogy a víznek 4. sz. ábra. 1 Dr. Haviár Győző: Technika 1928. 8. sz. Körkeresztmetszetű csőszelvény szilárdsági vizsgálata.