Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - IV. Farkas Imre: Csatornák tervezése és építése különös tekintettel vidéki városaink csatornázására és szennyvízkezelésére

A CSATORNÁK TERVEZÉSE ÉS ÉPÍTÉSE 31 egy ombrográf állomás legyen. Az állomás fenntartásával járó költségek többszörösen megtérülnek azokból a megtakarításokból, amiket a csapadékviszonyok rendszeres vizsgálata folytán a csatornahálózat megépítésénél elérhetnének. Mennyivel biztosabb alapokon áll a tervező mérnök, he ezek az adatok hosszú időre visszamenőleg rendelkezésére állanak. A csapadékmérő állomások adatainak átvihetőségével foglalkozott a német vízgazdasági tanács csatornázási albizottsága. Vizsgálatainak eredményeit Reinhokl dolgozta fel, és ismertette a Gesundheits Ingenieur című folyóiratban. Az egész birodalmat öt jellegzetes csapadékkörzetre osztották fel. Az egyes területeken belül a csapadékmérő állomások adatait előre megállapított egységes irányelvek alapján dolgozták fel. Ezekből megállapították, azonos feltételek mellett, az évenként legalább egyszer előforduló 15 percig tartó esőből másodpercenként és hektáronként adódó csapadék bőségének a valószínűségét. Megállapították az 5—180 percig tartó bőségű és azonos gyakoriságú 15 percig tartó csapadékok valószínű sűrűsége közötti törvényszerű összefüggést, valamint az évenként egyszer és a többévenként egyszer előforduló gyakoriságú csapadékok közötti összefüggést. Ilyenformán a körzet területén belül bármely

7 községnek vagy városnak, tetszőleges ideig tartó gyakoriságú és bőségű valószínű esőmennyiségét ki tudják számítani. Reinhold közlése szerint az ilyen módon számított és észlelt adatok között a különbség 4%-nál nem nagyobb, ami a hálózat méretezésénél elég megnyugtató megközelítést ad. Addig is azonban, amíg minden városban a megfelelő hosszú időre terjedő mérési eredmények rendelkezésünkre állhatnak, nekünk is közelítő eljárással kell segítenünk magunkon. A meteorológiai intézet közleményei alapján mindenekelőtt megállapítjuk a vizsgálat tárgyát képező város tavaszi, nyári és egész évi átlagos csapadékmennyiségét. Kikeressük azokat a legközelebbi mérőállomásokat, melyeknek a hasonló időszakra eső átlagos csapadékmennyisége legjobban megközelíti a vizsgált város említett átlagait. Az intézet által közölt csapadékadatokat időtartamuk, és bőségük szerint csoportosítjuk. Azokat a rendkívüli csapadékokat, amelyek legfeljebb 4—5 évenként egyszer fordulnak elő, elhagj juk. Az ilyen módon rendszerbe foglalt adatokból meghatározhatjuk, hogy van-e és milyen törvényszerűség a csapadék hevessége és a csapadék időtartama között. Ez az összefüggés a következő formulával fejezhető ki: • - 9. t" К/, a formula Budapesten: Győrött: Berlinben: Hamburgban: Danzigban: 995S 709-8 .410 570 504 jO'626 (О'Г.5 jO'764 jO-635 jO'7125 értékeket adja, amelyben i a csapadék hevessége, a t időtartam alatt, а С egy- képzelt egy percig tartó csapadék hevessége, t a csapadék időtartama, n pedig egy a helyi viszonyoktól függő szám. Megjegyzem, hogy a győri érték még csak öt év adataiból van meghatározva és valószínűleg a több évi csapadéksorozat vizsgálata során módosulni fog.