Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)
3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János
HORDALÉK MOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN 231 lanság és a hordalékrezgések közötti határhelyzet. Tovább növelve a hordalékmozgató erőt, annak bizonyos értékénél (S m) a már eredetileg mozgásban levő hordalékszemek mozgása (pl. bedobott hordalékszemek) megszakítás nélkül folytatódik. A már mozgó hordalékszemek megszakítás nélküli mozgása lesz a hordalékrezgések és a mozgás megindulása közötti határhelyzet. Folytatva a hordalékmozgató erő növelését, a mederfenéken levő hordalékszemek folyamatos mozgása indul meg. Ezt az állapotot neveztük az előzőekben kritikus állapotnak. A kritikus állapot képezi a mozgás megindulása és a hordalék folyamatos mozgása közötti határhelyzetet. Az előadottak alapján a kritikus állapotra különböző határértékeket állíthatunk fel. a) A hordalékszem mozgásba jön, ha a fenéksebesség bizonyos kritikus értékkel egyenlő, vagy annál nagyobb. b) A hordalékszem mozgásba jön, ha a középsebesség bizonyos kritikus értékkel egyenlő, vagy annál nagyobb. c) A hordalékszem mozgásba jön, ha a hordalékmozgató erő bizonyos kritikus értékkel egyenlő, vagy annál nagyobb. d) A hordalékszem mozgásba jön, ha a sebesség gradiens bizonyos kritikus nagyságot elér, vagy annál nagyobb. A sebesség gradiens határértékével, mint a mozgás megindulásának feltételével, a következőkben nem foglalkozunk, mert mint már említettük, a sebesség gradiens szerepe a hordalékmozgásban még tisztázatlan. A kritikus állapot definíciójából következik, hogy a kritikus állapot alatt* nincs hordalékmozgás, a kritikus állapot fölött** pedig már mérhető súlyban szállít a vízfolyás hordalékot. Nyilvánvaló, hogy a kritikus állapotnál a szállított hordaléksúly zérus, mivel néhány hordalékszem g}'akorlatilag nem számít. Vagyis G = 0. Ezzel a meggondolással a hordalék nyugalmi állapotára, vagyis a mozgás kizárására határértékeket kaphatunk. Ha például Gilbert 2 2 összefüggéséből indulunk ki, a hordalék mozgását az / (11) (J - JJ' (Q - QJ (ш - ,,J = 0 egyenlőség kielégítése kizárja. Gilbert szerint ugyanis a szállított hordaléksúly a (36) egyenlet baloldalán levő kifejezéssel egyenlő. Az egyenlőségben / (II) a vízfolyás (meder) alakjától függ***, J az esést, Q a vízmennyiséget és tu a hordalék lineáris finomságát, J 0, Q 0 és w 0 pedig a megfelelő kritikus értékeket jelentik. Lineáris finomság alatt Gilbert a hosszegység mentén (a méréseinél 1 láb mentén) egymást érintve végigfektethető hordalékszemek számát érti. * Ha pl. a sebesség kisebb a kritikus értéknél. ** Ha pl. a sebesség nagyobb a kritikus értéknél. 2 2 Gilbert О. К.: „The transportation of debris by running water". *** Gilbert mesterséges faesatornában végezte kísérleteit.
