Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János

HORDALÉK MOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN 215 A folyómederben a szorosabban vett szabályozásoknál, mint amilyen pl. a kisvízi szabályozás, sodorvonal áthelyezések és ezzel kapcsolatban zátonyok elmosatása és mélységek feltöltése válhatik szükségessé. Mindezeknél, valamint a gázlók jó kiképzésénél is ismernünk kell a hordalékmozgásnál szereplő határértékeket. 2. A hordalék mennyisége, amely szélső esetben a szállítható hordalék nienynyiségével szonos. A hordalék mennyisége minden hordalékmozgási feladatnál számításba veendő. 3. A megállapodott meder, amely az elérendő végső egyensúlyi állapot eredménye. Az idetartozó feladatok felölelik a hordalékmozgás egész körét. Azonban éppen ezért mozgómedrű folyók szabályozásánál témaköre oly tág keretek között mozog, hogy egy oldalról egész távlata nem látható be. Történtek ugyan ebben az irányban kísérletek, amelyek hasznosan fejlesztették tovább a hordalékmozgás tudományát, de gyakorlati végeredményre még nem jutottak. Mivel a hordalékmozgás háromféle vonatkozása közül a megállapodott meder a legáltalánosabb, ezzel fogunk legelőször is foglalkozni. II. A MEGÁLLAPODOTT MEDER. 3. A megállapodott meder fogalma. Az állandó medernél a vízfolyások medrüket nem változtatják; egy helyszínrajzilag többé-kevésbbé kötött mederben folyik minden körülmények között a vízfolyás vízmennyisége. Az állandó meder folyóknál már bizonyos szabályozás eredménye, amely a kis- és középvizek lefolyását rögzítette. Megállapodottnak nevezzük a vízfolyások medrét, ha állandósága mellett sem mélyülések, sem pedig feliszapolódások nem fordulnak benne elő. A meder alakilag sem változik, és megmarad a már kialakult egyensúlyi állapotában. Ugyanazon vízmennyiségek mindig egyforma sebességek és esések mellett nyernek levezetést. A sebességeknek a keresztmetszetben való eloszlása is azonos marad. A megállapodottsággal tehát bővül az állandó meder fogalma. Ha a megállapodott meder tiszta, hordalékmentes vizet szállít, csak a mélyüléseket kell megakadályoznunk. Ebben az esetben a meder anyagának milyensége a legfontosabb; ehhez kell igazodnia a vízsebességnek olymódon, hogy mindenütt az illető anyagra megengedett határsebességeknél kisebb legyen. Lényeges tényező a meder keresztmetszeti alakja, a megfelelő sebességeloszlás szempontjából. A mederoldalak kimosása, tekintve, hogy az anyagra itt a nehézségi erő hatása is számításba veendő, kisebb sebességek mellett is bekövetkezik, mint a mederfenéké. A meder alakja tehát, a különböző hidraulikai tényezők, esés, vízmélység, stb. figyelembevételével úgy választandó, hogy a mederoldalak kimosása be ne következhessék. A tervezés dönti el, hogy a megengedhető legnagyobb sebességre, vagy a gazdaságosabb keskeny mederrel, vagy pedig lehetőleg nagy eséssel óhajtjuk-e kiépíteni a vízfolyást. Nagy sebességeknél és eséseknél széles és aránylag sekély csatornákat kívánatos alkalmazni, melyeknél tehát a szélesség В és mélység m