Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)
3-4. szám - II. HORDALÉKMOZGÁS A FOLYÓSZABÁLYOZÁSBAN. írta: Dr. techn. Rogárdi János
208 BOGÁRDI JÁNOS Az egész folyóra vonatkozóan számíthatunk egy képzelt egyenértékű erőt S*-t, amelynek teljesítménye v sebesség esetén E f lesz. Vagyis S* . v = E f, S* z= — = __ y j F V V ahol F a folyó keresztmetszeti területe. Permanens egyenletes vízfolyásnál azonban J e = J ; egységnyi mederszélességnél F = m és így S = y . m . J , vagyis az (1) egyenletet nyerjük. Az S* = y . J e . F összefüggés a vízfolyás teljes szélességére a hordalékS* mozgató erők összegét adja. На В a mederszélesség, akkor — az átlagos hordalékB mozgató erőt jelenti. Vagyis S _ о _ „ T F • --b á t,y.Je B > F — azonban egyenlő a hidraulikus sugárral (a mederszélesség В é sa nedvesített kerület P, széles folyómedernél felcserélhető) s így az átlagos hordalékmozgató erő (2) S át l =y.J e.R A fenti kikötések a természetben nem helytállóak s a vízfolyás teljes energiáját (helyzeti-, kinetikai-energia és a turbulencia energiája) a vízmozgás fenntartása és a mederfenék súrlódása mellett más ellenállások, szükségletek is fogyasztják. Az energiaveszteség mértéke J e lévén, ezt a következő részekre bonthatjuk: J e=J v + J t+J l+J g + J h + ..., ahol J v a sebesség fenntartásának energiaszükségletét, J t a turbulencia fenntartásának energiaszükségletét, J l a lebegtetett hordalékmozgás energiaszükségletét, J g a görgetett hordalékmozgás energiaszükségletét, J h a hullámzás energiaszükségletét jelenti és mindegyik az energiavonal esésének bizonyos töredéke. Az itt felsorolt energiaszükségletek közül egyesek bizonyos esetekben kiesnek, pl. ha görgetett hordalékot nem szállít a vízfolyás J g = о ; más esetben még további energiafogyasztás keletkezik, pl. ha nagyobbmértékű mederképzés, mederváltozás lép fel. Bárhogyan is alakul azonban a vízfolyás, a természetben J v mellett mindig lesznek egyéb energiafogyasztások is. Nyilvánvaló tehát, hogy a y . m . J erőnek csak bizonyos része vesz részt a hordalék mozgatásában. A későbbiekben azt is igazolni fogjuk, hogy a súrlódó erőkön kívül más természetű erők is közreműködnek a hordalék szállításánál. Ennek következményeképen azonban megállapíthatjuk, hogy az (1) alatti Du Boys-féle kifejezés nem törvényszerűséget, hanem csupán megállapodást jelent. A hordalékmozgató erő elnevezés tehát alapjában véve helytelen, de mivel az irodalomban általánosságban elfogadták, megtartása célszerűnek mutatkozik.
