Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

3-4. szám - I. DR. BENEDEK JÓZSEF, BENEDEK PÁL †

Dr. Benedek József 1875-1941 Benedek Pál 1908-1942 Az isteni gondviselés kifürkészhetetlen akaratából egy év leforgása alatt súlyos veszteség érte a magyar mérnöki kart, különösen pedig a vízimérnököket dr. Benedek József és fia, Pál elhúnytával. 1941. augusztus 3-án elköltözött közülünk dr. Benedek József, a magyar vízügyi szolgálat első doktora és lángeszű büszkesége, több éven át a főosztály főnöke, nyugalombavonulása után 4-ik évre. Követte őt 1942. augusztus 30-án fia, a magyar vízimérnöki kar egyik legtehetségesebb és nagyrahivatott tagja, Benedek Pál kir. műszaki tanácsos. Dr. Benedek József 1875-ben született Tokajban. ízig-vérig vízimérnök volt. Mérnökcsalád termelte ki magából, onnét hozta magával e pályára való elhivatottságát s annak fanatikus szeretetét. Édesapja az egyik legnagyobb tiszai társulat, az Alsószabolcsi Armentesítő Társulat igazgató-főmérnöke volt s így már gyermekkorában megismerkedett a magyarországi vízimérnök munkakörével. Láthatta édesapja mellett mint 13 éves serdülő gyermek az 1888. évi korszakos tiszai árvizet, majd mint fiatal technikus, az 1895. évi árvíz pusztításait. Mint Tokajban, a Tisza mellett született gyermek, korán megismerkedett a víziélet szépségeivel és ez szintén erre a pályára vonzotta. Előtte állott bátyja példája is, aki ugyancsak vízimérnök volt. Oklevelének megszerzése után több helyen munkálkodott. Vasutat épített Besztercén, Horvátországban, majd háromszögelt, sőt rövid ideig egy kisvízitársulatnál is vállalt beosztást. Az állami szolgálatba véletlenül került, de ez a véletlen hozta magával, hogy istenáldotta tehetségét rendkívüli munkakedvével és szorgalommal párosítva kiválhatott a vízimérnökök közül. Hazánk, sőt egész Európa első korszerű vasbeton hajózózsilipét, amelyet a nagy vasbetonkonstruktőr, dr. Zielinsky tervezett, mint fiatal segédmérnök, ő építette meg. Itt kapta meg a rugalmas alapozások problémája, amely akkor még megoldatlan volt. Eleinte teheteleniil állt a nagy feladattal szemben. Vas szorgalommal és tudományszomjával azonban rövid pár év alatt pótolta a műegyetemen elmulasztottakat; híres német mechanikusok és statikusok valamennyi munkáját áttanulmányozta és végül megoldotta a kérdést: ,,A kamarazsilipek fenékszerkezetének szilárdsági vizsgálata" című műszaki doktori értekezésével, amellyel a külföldet mintegy 15 évvel előzte meg. Ez a probléma egyike volt annak, amely egész életén át leginkább foglalkoztatta. Ezzel összefüggésben írta meg a világháborús katonai szolgálata alatt a belvízlevezető csőzsilipek méretezéseinek helyes alapelveit.