Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)
1-2. szám - XVI. vitéz Becske Kálmán: Budapest és környékének csatornázása
186 VITÉZ BECSKE KÁLMÁN A hegyi vizek és belvizek levezetése, azok elszennyezés ellen való megvédése, valamint azok kiöntései ellen való védekezés is csak egységesen oldható meg hatásosan. A domborzati viszonyok (lásd 3. sz. ábrát) folytán a környék csapadékvizei a főváros területén keresztül, vagy ahhoz közel folynak a Dunába. Ezek közül legjelentősebb a Rákospatak. Forrásvidéke Gödöllő felett van és Isaszegen, Pécelen, valamint a Rákosközségeken áthaladva, Margitsziget fölött ömlik a Dunába. Vízgyűjtő területe 165 km 2, hossza 42 km. Gyakori elöntéseket okoz és fokozza a bajt, hogy nagyrészt függőmederben halad és így a völgy mélye magas talajvizektől szenved. Szabályozása folyamatban van. A Rákospatak völgyétől északra fekvő községek csapadékvizeit a Szilaspatak vezeti le, mely Kerepesnél ered és Üjpest területén, a beépített résztől északra torkol a Dunába. A budai oldalon a Törökbálinti-patak Törökbálint és Budaörs, valamint északi ága, a Csík-árok közvetítésével Budakeszi csapadékvizeit vezeti le. Alsó szakasza a főváros déli kiszögelésén halad keresztül és Budafoknál éri el a Dunát. Mint láttuk, a domborzati viszonyok igen nagy befolyást gyakorolnak arra, hogy a szomszédos községek hegyivízlevezetését és csatornázását egységes elgondolások alapján oldjuk meg. Ez a befolyás oly kényszerítő hatású, hogy a közigazgatási határok helyébe a vízgyűjtő területek határainak figyelembevételét helyezi előtérbe (lásd 4. sz. ábrát). A közigazgatási határok különben sem határai a vízgyűjtő területnek és ugyanazon vízgyűjtő területbe eső szomszédos városok, illetőleg községek vízlevezetése és csatornázása célszerűen és gazdaságosan csak egységesen oldható meg. Szomszédos helységek közös csatornázása korszerű probléma, amire Németországban számos példát látunk. Sűrűn lakott vidékeken szomszédos városok a közigazgatási határoktól független szövetkezeti alapon nyugvó egységes vízgazdálkodást létesítettek; tehát úgy a víznyerés, mint a szennyvizek ártalmatlanná tételét és gazdaságos kihasználását egységesen oldották meg. Ezek közül legjelentősebbek a Rajna—westfáliai iparvidéken alakult Emschergenossenschaft és a Ruhrverband. A szennyvizek ártalmatlanná tétele különösen az ipari víz szempontjából nagy jelentőségű, amennyiben a nem megfelelően tisztított szennyvizek a befogadó, esetleg a talajvíz nitráttartalmát oly mértékben növelhetik, hogy azoknak ipari víz céljára való felhasználását lehetetlenné teszik. A szennyvizek gazdaságos kihasználását öntözés, trágyázás, halastavak táplálása és gázosítás által érik el. A szomszédos helységek egymásrautaltsága maga után vonhatja azok közigazgatási egyesítését is. Példa erre Berlin, mely 1920-ban 93 előhelység egyesítése révén alakult át Gross-Berlinné és 2 milliónyi lakossága 4 millióra emelkedett. Csatornázását szintén egységesen oldotta meg, mely általában úsztató rendszerű, egyes ritkábban lakott területeken elválasztó. A szennyvizeket nagykiterjedésű mezőgazdasági terület öntözésével hasznosítják. Düsseldorf 14, Frankfurt a/M 9. Dortmund 36 községet egyesített magában. A következőkben a székesfővárosunk és környékének csatornázását ismertetem. Mielőtt a környékre rátérnék, előbb — mint az egész kérdés kiinduló pontját — Budapest általános csatornázását ismertetem (lásd 5. sz. ábrát). vir*
