Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - XIV. Lesenyei József: Az ipari szennyvíz értékesítése

162 lesenyei józsef A cellulózának kalciumbiszulfittal való feltárása mellett még szóbaj öhet a nátronlúgos feltárás is, különösen szalma, vagy kukoricaszár alapanyag esetében. A nátronlúg magas ára miatt általában a feltárólúgot bepárolják és kalcinálják és az így nyert nátronlúgot a feltárásnál újra felhasználják. A papírgyártásnál a készárú kilogrammja után 350—1000 liter szennyvíz áll elő, szennyezettsége nem nagy és megfelelő ülepítéssel és rosttalanítással a víz egy része állandó körforgásban tartható. A papírfoszlányok eltávolítására igen alkalmas az utóbbi években ismertté vált és a flotáció elvén alapuló Adka foszlányfogó (13. ábra). A szennyvízhez először különböző ké­miai anyagokat adnak, melyek egy­részt a kicsapódást, másrészt a hab­képződést segítik elő. Az egyidejű­leg befújt levegő a lebegő szeny­nyezéseket a felszínre hajtja. A fel­színről a papírfoszlányokat egy körmozgást végző szerkezet leszedi. A vissza­nyert anyag közvetlenül felhasználható. Nagy előnye az eljárásnak, hogy a papírminőség vagy szín változásánál nem keveredik az előzőleg gyártott szín és minőség foszlányaival, mint más berendezésben és így nem kell a visszanyert., anyagot gyengébb minőségű készárú gyártásához felhasználni. A textilipar szennyvizei közül a műselyemgyárak szennyvizei igen károsak. A viszkozeselyemgyártásnál például napi 1000 kg selyem előállítása után 50—100 m 3 szennyvízmennyiség áll elő, kénsavtartalma 0'2—07 mg/l. Kevésbbé ártalmas szennyvíz mennyisége ugyanolyan selyemmennyiségre 50—100 m 3/nap, tartalmaz oldott nátriumszulfidot, szappant, híg savat, mosóvizet, kénhidrogént, nátronlúgot, viszkózét, fonalas anyagot, festéket. Egy nagyobb német gyár szennyvíztisztító­berendezése áll egy gyűjtő- és kiegyenlítőmedencéből, rácsból, a lebegő alkatrészek teljes eltávolítására koksz-szűrőtoronyból. Ezután a szennyvizet mésszel közömbösí­tik, majd a mész hatására kivált kalciumszulfátot és sulfhidrátot leülepítik, végül koksszal töltött árokba vezetik. A gyapjúmosók szennyvizében a mosószerek maradványain kívül sok zsír és ásványi só található. A gyapjúmosók vizéből a zsírt mindig gazdaságosan ki lehet nyerni, ha az előállás helyén, tehát egyéb szennyvizekkel való elke­veredés nélkül lehet kezelni. A zsír javarésze emuigeált állapotban van jelen, kémiai úton földalkalifémvegyü­letekkel vagy savakkal választható ki. Újabban kénsav helyett magnézium­kloridot használnak. Lehet ezenkívül 12. sz. ábra. Szuif.tlug feldolgozása Hovard szerint II. rész. 13. sz. ábra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom