Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)
1-2. szám - XIV. Lesenyei József: Az ipari szennyvíz értékesítése
160 LESEN Y El JÓZSEF vályúban a ferrohidroxid kimosódik az iszapból. Az ezután következő köralaprajzú medencében tehát nemcsak a friss iszap, hanem az ú. n. redukciós iszap is leülepszik. Az ülepítőmedencéből elfolyó szennyvizet újra telítik szénsavval, majd vasreszelékkel telt, forgó ke verőlapátokkal ellátott dobba kerül, ahol a vas oldása végbemegy. A szennyvíz oldható ferrohidrokarbonát tartalma az iszapélesztéshez hasonló levegőző medencében átalakul ferrihidroxiddá és kicsapódik. Ezt a kicsapódást még elősegítik az ezután következő újabb ülepítőberendezésben nyert iszappal, valamint az élesztett iszap feleslegével is. Az így előálló vascsapadékot, valamint a hozzáadott iszapot ülepítik, majd a szennyvizet rövid félórás levegőzésnek vetik alá, ami teljesen megfelel az iszapélesztésnek, majd utóülepítőben az élesztett iszapot leülepítik. Az eddigi eljárás során a szennyvíz három ülepítő berendezésen haladt át és így három iszap keletkezett. Az első és középső ülepítésnél előálló vastartalmú iszap a keverővályúkhoz hasonló redukciós medencébe kerül, míg az ülepítő iszapja részben az iszapélesztő medencéhez jut, részben a lecsapódás elősegítésére. A redukciós medence a háromnapi iszapmennyiséget tudja befogadni. A napi iszapmennyiséget, 750 m 8-t, a redukciósmedencéből a rothasztótartányba szivattyúzzák, ahol kirothad. Ezután nézzünk néhány példát az olyan ipari szennyvizek köréből, melyek részben szerves, részben ásványi anyagokkal vannak szennyezve. Ilyen iparok я cellulóza-, papír-, textil- és bőrgyártás. A cellulózagyártás hazánkban az országgyarapodás folytán visszakerült erdőségeink következtében rohamosan fel fog lendülni, azért a cellulózagyártás igen kellemetlen tulajdonságú szennyvizeivel bővebben érdemes foglalkozni. A cellulóza előállítása úgy- történik, hogy 7 forgácsolt fát vaskazánban nyomás alatt fölös kénessavat tartalmazó kalciumbiszulfittal főzik. 100 kg aprított faanyaghoz kell 2000 1 biszulfit-lúg, ebből lesz 50 kg cellulóza és 1600 1 szulfitlúg, melynek teljes mennyisége szennyvíznek számít. A szulfitlúg egy literje átlagban 120 g szárazanyagot tartalmaz, ebből kb. 90 g a szervesanyag. A főzés során a kalciumbiszulfit kioldja a fa cellulózarostjai közül az inkrusztáló anyagokat és ezért tartalmaz ligninszulfonsavaskalciumot, cukrokat, aldehideket, hangya- és ecetsavat, majd nagymennyiségű kénessavat, kalciumbiszulfitot szabad és kötött állapotban. A feltárt cellulóza szűrésénél és mosásánál az előbbihez hasonló összetételű, de lényegesen hígabb szennyvíz áll elő, melynek mennyisége a szulfitlúgnak 30-40szerese. Ebben igen nagymennyiségű rostos anyag is van. Tekintettel arra, hogy a cellulózagyárak a kalciumbiszulfitlúgot rendszerűit maguk állítják elő, éspedig piritpörkölés és a képződő kéndioxidnak mészvízben való elnyeletése által, kénessavas mésszel szennyezett szennyvizek is állanak elő. Különösen a szulfitlúg magas szervesanyagtartalma a vízfolyásokban erős penészképződést hoz létre és a folyamok oxigéntartalmát erősen csökkenti, ezért a cellulózagyártás szennyvizei nagy figyelmet igényelnek. A szennyvíz tisztításánál az első feladat a rostos anyagok teljes visszanyerése, mert ez az üzem gazdaságosságára is nagy befolyással van. Megfelelő szűrőberendezéssel a szennyvíz szálasanyagtartalmát sikerült 12—15 mg/literre csökkenteni.
