Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - XIV. Lesenyei József: Az ipari szennyvíz értékesítése

156 LESENYEI JÓZSEF A sós vizeknek az elővízfolyásba való bizonyos mértéken túli bevezetése a vízfolyás keménységét növeli és az állatvilágát károsan befolyásolja. Igyekezni kell a sós vizeket a csapadékvízzel hígítani és a vízfolyásba több helyen, jól elosztva bevezetni. Ha a sós víz még olajat is tartalmaz, akkor földmedencékben kell tárolni, az olajat merülőlapokkal visszatartani és esetleg még adszorbeáló anyagon (koksz, barnaszénkoksz, tőzeg, fűrészpor) átvezetni. Az ásványolaj finomításánál főleg a savas és lúgos mosóvizek okoznak kellemetlenséget . Az ösz­szes vizet egy 24 órai vízhozam­nak megfelelő medencébe keli vezetni, melynek építési anyaga azonban nem lehet cementbeton. A medencében képződik egy ola­jos, kátrányos úszóréteg és fenék iszap. Ezeket el kell távolítani. Az elfolyó szennyvízhez mésztej adagolandó, majd 6—8 óra hosz­szat egy második medencében kell tárolni. A képződő gipsz az olajat is magával ragadja és leü­lepszik. Ennek az eljárásnak a hátránya a nagymennyiségű csa­padék. Amennyiben ez a tisztí­tási mód nem lenne megfelelő, úgy a vizet még adszorbeáló anyagon is meg kell szűrni. A szénipar szennyvizei mel­lett a vas- és fémáruk feldolgozá­sánál, a maratófürdők alkalmazá­sánál előálló szennyvizek okoz­tak igen nagy kellemetlenségeket, magas sav- és fémsótartalmuk miatt. Ezek a szennyezések úgy a csatornák anyagát megtámadták, mint az esetleges biológiai tisztítást meggátolták, ugyancsak lehetetlenné tették a szennyvíz mezőgazdasági felhasználását is. Végül pedig a sav és fémsók veszendőbe mentek. A kénsavas vasfürdők feldolgozására Sierp és Fränsemeier dolgoztak ki egy gazdaságos eljárást, melynek lényege az 5. ábrán látható. A maratófürdőből kikerülő kész fémalkatrészeket egy előöblítőben nagyjából savtalaníl ják. Az előöblítőn át csekély mennyiségű tiszta víz foh ik szakaszosan a maratófürdő felé. A maratókád savtartalmáról állandó kénsav hozzáfolj ás gondoskodik. Ha a maratófürdő vas­tartalma már eléri a 350—450 gramm/litert, úgy bizonyos mennyiségű oldatot a kristályosítóba juttatnak. Itt számított mennyiségű vízszegény vasszulfátot adnak hozzá a bunkerből egy elevátoros adagolószerkezet segítségével. A kristályosítóban a vasszulfát elvonja a maratófürdő víztartalmát és közben kristályvizet vesz fel. 5: az. ábra. Sierp és Fränsemeier eljárása a marató­fürdők szennyvízének feldolgozására:

Next

/
Oldalképek
Tartalom