Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)
1-2. szám - XII. Maucha Rezső dr.: A szennyvíz és a vízfolyások
112 DR. MA XJCHA REZSŐ gátak esetében Pa vízgyűjtőterülettől az időegység alatt érkező, (R -f- F) aturbinákon átfolyó, К pedig az árapasztó zsilipen ugyanazon idő alatt elfolyó felesleges víz mennyiségét jelenti. A turbinákon átfolyó víz is két részből tevődik össze, amennyiben annak egyik része a teimelt és az akkumulátor telepben felraktározott potenciális energiával arányos, másik része a turbógenerátorok üzembentartásánál a súrlódás legyőzésére felhasznált energiát szolgáltatja. К értéke a völgyzárógátak esetében К — ah szorzattal helyettesíthető, ahol a a víztárolómedence alapterületét, h a tárolt vízoszlop magasságát jelenti, A szorzat tehát tulajdonképen a tárolt víz térfogatát fejezi ki és így a — — differen d t ciál hányados a tároló medence víztartalmának idővel való változását adja. Tegyük fel egyszerűség okából, hogy a medence alapfelülete a állandó, akkor a víztérfogat változása csak a vízoszlop magasságától függ. Mármost három eset lehetséges, amit a következő képlet fejez ki: dali d К > dt. dt <° ' Legyen a völgyzárógát árapasztó zsilipje megnyitva, úgyhogy az a vízfelesleget teljesen elvezeti, akkor a tárolt víz mennyisége változatlan marad, amit a d К = 0 egyenlet fejez ki. A vízi élettérben ez akkor következik be, ha a fenti d t körfolyamat reversibilisen megy végbe, vagyis ha a reducensek az élettelen szerves vegyületeket maradék nélkül oxidálják széndioxiddá és vízzé. Az ilyen vizeket Thienemann (15, 16) oligotrof vizeknek nevezi. Tavak esetében ez megállapítható a víz oxigénrétegződésén, amennyiben a víz oxigéntartalma az ilyen tavakban még a levegőtől elzárt mélyebb vízrétegekben sem fogy el, noha ott a fény hiánya miatt a producernek sem képesek már asszimilálni és oxigént termelni. Az ilyen tavakban az oxigéntartalom mindenesetre a mélyebb vízrétegekben a telítési értéknél kisebb, de a tényleges rétegződési görbe nagyjában párhuzamosan halad a telítési görbével. Természetesen az ilyen tavakban a fenékre nem kerül szilárd organikus anyag, mert azt süllyedés közben a reducensek teljesen elbontják. Hogy azonban a reducensek ezt a munkát elvégezhessék, annak előfeltétele, hogy a tó elég mély legyen, mert csak így áll elég oldott oxigéngáz a reducenseknek rendelkezésére. Tudjuk ugyanis, hogy a víz csak igen kevés oxigént képes feloldani, tehát sok víz kell ahhoz, hogy az élettelenné vált szerves anyagok teljesen oxidálódjanak. (L. 1. sz. ábrát.) A második esetben dt vagyis a differenciál hányados poszitív szám. Ekkor a függvény értéke növekedik, ami azt jelenti, hogy a víz tároló magassága növekedik. Ez az állapot akkor állana be, ha az árapasztó zsilipet olyan mértékben zárnók el, hogy az a vízfelesleget csak részben tudná elvezetni. Ekkor az egyensúly helyzet előbb-utóbb teljesen megbomlana, mert a víz végül is a gátkorona felett bukna keresztül.
