Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - VII. Bauer Sándor: A belvízrendezés kérdései

A BELVÍZRENDEZÉS KÉRDÉSEI 75 Az idei tavasszal sík víztükörrel borított területeket a 4. ábrán repüló'felvételek alapján tüntettük fel. A három Szegedvidéki Ármentesítő Társulat: a Szegedi, Hármas-Algyői és Csongrád—Sövényházai Társulat árterületéhez a duna—tiszaközi hátság kereken 170.000 ha kiterjedésű vízgyűjtőterülete csatlakozik. A gyakorlatban csak alacsony természetes terepakadályok korlátozzák egy bizonyos mértékig e terület vizeinek a társulati árterületekre zúdulását. 2. ábra. A szegedi Fehértó víztömegábrái 1940. III. 17—V. 7. Egy bizonyos vízmennyiségen felül azonban minden csepp ott összegyülemlő víz a szegedvidéki ármentesítő társulatok területére folyik le és — a tiszai vízállástól függően — vagy le tud folyni a társulatok csatornarendszerein át a befogadóba, vagy zárt zsilipkapuk mögött tárolódik a Fehértóban és néhány kisebb tárolóhelyen . A Fehértó tárolóképessége a 81 '00 m A. f. legmagasabb szintig 8'5 millió m

3. Az idei katasztrofális belvíz megmutatta, hogy a Fehértó vízszine — bizonyos árvédelmi intézkedések esetén — a 81 '40 m szintig megemelhető és így további 5 5 millió m

3, vagyis összesen kereken 14 millió m

3 tárolható (2. ábra). Az eddigi feljegyzések szerint erősen csapadékos években 9—10 m

3 volt a fehértói tárolóba másodpereenkint lefolyó vadvizek legnagyobb mennyisége. Az